Pethő Orsolya szülőknek társasjáték Kölyökszervíz hiszti engedetlenség stressz önbizalom énerő kapcsolódás testvérféltékenység unalom félelmek

Fotó: istock/Alija

Kölyökszerviz a neve annak a programnak és a hozzá kapcsolódó kártyacsomagnak is, amit Pethő Orsolya pszichológus a nevelési problémák megoldására fejlesztett ki. A terápia lényege, hogy a gyerek problémáját az egész család problémájának tekinti és a család életébe kis időre beépülve oldja azt meg, a kártyák pedig a leggyakoribb problémákra választ adva otthon segítenek a szülőknek. Mindkét esetben a legfontosabb eszköz a szülőkkel folytatott közös játék, a visszatalálás a sokszor eszköztelen, nagyon egyszerű közös tevékenységekhez, amelyek csodálatos módon minden másnál jobban működnek. Pethő Orsolyával Kárpáti Judit beszélgetett.

 

Honnan indult a Kölyök szerviz program és a kártyák ötlete?

„Állítólag már általános iskolában azt mondtam az osztálytársaknak, hogy gyerekpszichológus leszek, ennek dacára nekem fiatal felnőtt fejjel eszembe nem jutott, hogy ezzel foglalkozzak és a szó valódi – bár a végzettségem az - értelmében nem is akként dolgozom. Nagyon sok évig mással foglalkoztam, míg végül eljutottam a mai hivatásomhoz. Korábban is emberekkel foglalkoztam, messziről közelítettem; voltam piackutató, a reklámiparban is dolgoztam, majd személyzeti tanácsadóként a kiválasztás területén, ezt követően jött az a képzés, ami már magában hordozta a mai hivatásomat. Az egyéni coachingra szakosodtam, vezető pozícióban dolgozó nőkkel foglalkoztam, akik bár hivatali minőségükben jártak hozzám, egyre nagyobb teret kapott a magánéleti tanácsadás. Aztán a kisfiam egyik napról a másikra megbetegedett, a leukémia egyik válfajával kezelték négy évesen. Fél év kórház következett, ezalatt pedig nem dolgoztam. Ez az időszak teljes újratervezéssel járt, miközben aztán szerencsére a kisfiam meggyógyult. Egy tabula rasa, egy féléves időszak következett, aminek a végén részt vettem egy programban, amiben anyákkal kellett dolgozni. Onnantól még eltelt némi idő, de ez nagy hatással volt rám. Popper Péter munkái szintén sokat jelentettek, az ő szemlélete, hogy nem külön a gyerekkel, hanem az egész családdal kell foglalkozni, ha probléma van, meghatározza ma is a gondolkodásomat. Szintén fontos pont, hogy akkoriban futott egy műsor a Spectrum csatornán, a Vásott kölykök. Ebben bekamerázták a családokat és a pszichológusnő a monitoron nézte, mi történik, nagy szembesítések voltak. Mindig arra gondoltam, hogy egyszer ezt szeretném csinálni és ma tulajdonképpen én is ezt csinálom, persze kicsit azért más formában.”

Kimész a családokhoz és ott nézed meg a problémát helyben?

„A folyamat úgy néz ki, hogy a szülők eljönnek hozzám, majd a következő körben megyek én a családhoz. Három órát töltök velük, mint megfigyelő, de a gyerekek is tudják, ki vagyok, és miért vagyok ott. Itt mindenki tudatos, hozzám a szülők maguktól jönnek, nem küldik őket, meg akarják oldani a problémát, nyitottan, együttműködően. Sokszor nagyon kicsi is elég a megoldáshoz, akár önmagában az is, hogy a szülő, legtöbbször az anyag hozott egy döntést a probléma megoldására, eljött és ettől egy picit máshogy látja a megoldandó helyzetet.”

A kártyák is a játékokra épülnek. A személyes terápiának is része ez?

„ Igen, legtöbbször ajánlok személyes, saját játékot az adott helyzetre, gyerekre szabva. Például egy evészavar esetében látom, hogy az evészavaros kisfiú „főz” a homokozóban a szüleinek, akik mindig megeszik, amit készít. Ilyenkor az a tanácsom, hogy játsszák azt, hogy nem eszik meg az ételt, hanem játsszák el viccesen a válogatást, a nem megevést, ahogyan a kisfiú is viselkedik ebben a helyzetben. A fordított szerepek más esetekben is nagyon jól beválnak.”

Hogyan kapcsolódnak a kártyák ebbe a rendszerbe?

„A kártyák a személyes terápiától függetlenül is nagyon jól működnek, megveheti és alkalmazhatja otthon bárki. Csupa olyan helyzetet, játékot tartalmaznak, amiket már alkalmaztam a gyakorlatban a munkám során. Azokat a problémákat dolgoztam fel, amikkel a leggyakrabban találkoztam. Mivel láttam, milyen nehezen és sokszor rosszul játszanak a szülők a gyerekekkel, ezért gondoltam, hogy kell egy segítség, ami visszavezeti őket ahhoz, ahogyan a gyerekekkel tényleg jól lehet együtt játszani. Úgy, ahogyan nekik tényleg jó.”

Pethő Orsolya szülőknek társasjáték Kölyökszervíz hiszti engedetlenség stressz önbizalom énerő kapcsolódás testvérféltékenység unalom félelmek

Fotó: Bellai László

Hogyan játszik valaki rosszul a gyerekével?

„Például hazajön a gyerek az oviból és szívesen kardozna, ami egy nagyon jó játék egy fiúnak. Ezen az apa szorong, nagyon agresszívnak érzi, és nem megy bele. Végül az anya elkezd kardozni, de nem jól csinálja, visong, hogy „vigyázz a kezemre!” és közben megpróbálja a kardozást beszélgetéssé alakítani. A négyéves gyerekkel malmoznak meg sakkoznak, ami nagyon jó játék, de a gyereknek egy kis tombolásra volna szüksége az ovi után, hogy levezethesse a feszültségeit. A szülők pedig szeretnék, ha visszafogott játékokra kerülne sor, ami nem jár zajjal, kosszal, rendetlenséggel. Pedig ekkor jönne el a szülőkkel közös birkózás, hangoskodás, kergetőzés ideje.„

A felnőtt világban elég jól ismerjük azokat a tényezőket, amik kiváltják a stresszt, de viszonylag nehezen értelmezzük, hogy egy gyereket is pont olyan mértékben éri ez a hatás, mint minket és azzal sem igazán vagyunk tisztában, mi váltja ki náluk. Mi a tapasztalatod, milyen tényezőket érdemes számba venni, ha a gyerekeket érő stressz forrásokról beszélünk?

„ Az óvoda például önmagában egy kiváltó ok. De tulajdonképpen már így születnek a gyerekek, nem nagyon van olyan anyuka, aki a szülés után otthon fekszik és kivárja a gyermekágy időszakát. Nagyon színes és mozgalmas életet élnek a gyerekek az első perctől kezdve, mert ez az anyuka igénye. Nem várható el egy nőtől, hogy a gyerek előtti izgalmas, pörgős életét egyik napról a másikra nulla ingerre és bezártságra cserélje. Ma tehát ez az adottság, nem ezt kell megkérdőjelezni, hanem ezzel kell kezdeni valamit. A stressz önmagából abból fakad, hogy rengeteg inger, történés zajlik egy gyerek életében, ami sokszor feldolgozatlan marad.”

Milyen korosztálynak szólnak a kártyák?

„Ovis kortól, nagyjából 8-9 éves korig ajánlom, de én még a 10 éves fiammal is játszom ezeket a játékokat.

Hogyan célszerű a kártyákat használni, van erre egyáltalán szabály vagy mindenki megtalálja azt a módszert, ami neki a legjobb?

„Kilenc különböző témát, azaz probléma típust dolgoznak fel a kártyák, ezeket lehet tudatosan, de véletlenszerűen is használni. A lényeg az örömszerzés, tehát úgy használja mindenki, ahogyan a családnak a legnagyobb örömet szerzi a játék. Ezek mind olyan játékok, amiktől felszabadult közös játék, valódi hangulat lesz otthon.”

Amikor a saját gyerekemmel vannak problémáim, mindig nagyon üdítő, amikor hallok történeteket, amikkel azonosulni tudok. Vannak olyan sikertörténeteid, amik egyből meggyőzőek voltak és azóta is szívesen gondolsz vissza ezekre az esetekre?

„Volt egy cukorbeteg kislány, akinek az evéssel volt problémája. Mikor kiderült a gyerek betegsége, az anyuka erre nagyon erős szorongással reagált és az egész evés téma egy más dimenzióba került. Nem egy örömszerző, éhséget csillapító, hanem egy kötelező, szigorú dologgá vált, aminek a következtében a kislány alig evett, nagyon sovány volt. Az anyukában kellett ezt a dolgot átalakítani, ahhoz, hogy a kislány újra enni tudjon. Itt a kontroll típusú játékok segítettek és a helyzet nagyon hamar, pár nap alatt meg is oldódott. Jó példa az a helyzet is, amit mindenki ismer; ovi után, amikor a legtöbb gyerek kvázi „rossz”, nem úgy viselkedik, ahogyan a szülő szeretné. Nem válaszol a kérdésekre, nem csinálja, amit mi szeretnénk. Ez egy nagyon összetett helyzet, mert egész nap hiányoztak a szülők, amiért van egy harag a gyerekben, ugyanakkor már jól érzi magát, hiszen ott a szülő. De ezt az összetett helyzetet egy gyerek nem tudja feloldani, ha nem segítünk benne. A szülő legtöbbször odamegy az oviba és jön a rapport, vedd fel, induljunk, ne csináld stb. A legtöbb gyereket „meg lehet javítani”, ha adunk neki néhány percet. Amikor mondjuk, semmi mást nem csinálunk, csak beültetjük az ölünkbe, összebújunk, csak úgy vagyunk, nem a neveléssel kezdünk, hanem ráhangolódunk az újrakapcsolódásra. Az sem árt, ha mielőtt belépünk az oviba, ülünk még öt percet a kocsiban és a saját dolgainkat kicsit késleltetjük.”

Van olyan játékod otthonra, amit mindenféle külön erőfeszítés nélkül, akár már ma este én is alkalmazni tudok a saját fiamnál?

„Már említettem a fordított helyzeteket, amikor a szülőből lesz a gyerek, a gyerekből a szülő. Ha például az a probléma, hogy egy gyerek mindig ellen tart, folyton engedetlen, akkor egy fordított játékban, ahol ő lehet az, aki megmondja, mikor, kinek, mit kell csinálnia, akkor kijátszhatja magából a feszültséget, az érzéseket, amik a problémáját okozzák. A hátra rajzolós, kitalálós játékot nagyon szeretik a gyerekek, a nagyobbaknak már írni lehet szavakat is. Az agresszió kezelésére nagyon jók a rombolós játékok, amikor a gyerek felépít valamit és utána lerombolhatja. Minden játéknál az a legfontosabb, hogy élvezetet nyújtson és a gyerekek ebben nagyon jó iránymutatók, azt a játékot, amit szeretnek, újra és újra kérni fogják.”

Engedetlenség? Kapcsolódás a gyerekeddel? Hogyan juttasd sikerélményhez a gyermeked? Tölts le 3 Kölyökszervíz minta kártyát!

Pethő Orsolya szülőknek társasjáték Kölyökszervíz hiszti engedetlenség stressz önbizalom énerő kapcsolódás testvérféltékenység unalom félelmek

Problémák, amelyekre játékokat találsz a Kölyökszervíz gyűjtményben

Düh, agresszió, hiszti
Ha úgy véled, hogy gyermeked veled vagy társaival sokszor agresszíven viselkedik, ha sokat hisztizik.
 
Engedetlenség
Ha gyermeked sokszor nem hallgat rád, engedetlen, vagy ha épp túl sokszor van "ellenkezős" napja.
 
Feszültség, stressz, szorongás
Ha azt veszed észre, hogy gyermeked fél valamitől, vagy a szorongás jeleit tapasztalod rajta.
 
Önbizalom, siker, kudarc
Ha nem bízik önmagában, ha úgy ítéled meg, hogy alacsony az önbizalma, önbecsülése.
 
Mi történt ma?
Ha kíváncsi vagy rá, mi történt az oviban, suliban, de gyermeked nehezen beszél róla.

Testvérféltékenység
Ha gyermekeid között gyakori a féltékenységből fakadó vita, a marakodás vagy ha épp most várjátok a kistestvér érkezését.
 
Szeretet, elválás, kapcsolódás
Ha sokáig nem voltatok együtt és a kapcsolódást, a közösségeteket újra ki kell alakítani.
 
Unalom, várakozás, nyüglődés
Ha épp várakoznod kell valahol gyermekeddel és félő, hogy nyűgös, unott, hisztis lesz.
 
Változás, jövő, félelmek
Ha egy fontos eseményre készültök és érzed a gyermekeden, hogy tart tőle, félelemmel tölti el a helyzet.