szülőknek boldogság

Egyik előző cikkünkben a dánok boldogságával foglalkoztunk, mert egy kutatássorozat tanulságai alapján ők a legboldogabbak. Lássuk mi a helyzet Magyarországon. Melyik megyében élnek a legboldogabbak? A személyes boldogságunkban a körülmények sem elhanyagolhatóak, de sok minden rajtunk is múlik – ezt mutatják a legfrissebb kutatások. KZ írása.

 

Mi a boldogság, és hogyan lehet elérni? Nem tűnik bonyolult kérdésnek, a tudomány mégis tartózkodott a vele való foglalkozástól, egészen a legutóbbi időkig. Még a pszichológia – amelynek alapfogalma ez – is a lehető legaprólékosabban vizsgált már mindenféle diszfunkciót (vagyis mindent, ami nem, vagy nem jól működik), és ennek folyományát, a depressziót (vagyis a boldogtalanságot), miközben a boldogság fogalmához nem mert nyúlni. Pedig az, hogy ki mitől érzi jónak az életét, legalább olyan fontos, mint az, hogy mitől nem, amikor nem. Ha nem fontosabb… Hiszen mindannyiunknak az a célja.

Ezt ismerte föl több kutató, és ezzel már több mint egy évtizede megjelent a fogalom: pozitív pszichológia. Ez a tudományterület optimizmussal, elégedettséggel, harmóniával és megbocsátással foglalkozik. Egy hagyományosan depresszívnek tartott nép – a magyarság – esetében különösen érdekes, milyen eredményekre jutott eddig, és abból milyen jó tanácsok szűrhetők le.

Egy boldog hely Észak-Magyarországon

Boldogok vagyunk! – hirdeti hatalmas felirat a kis, hétszáz lelkes, Komárom-Esztergom megyei falu, Kerékteleki általános iskolájának falán. Szokatlan kinyilatkoztatás ez itt, Magyarországon. Aztán amikor beljebb merészkedünk, hasonlóan érdekes feliratokat találunk. Olyanokat, mint ’Kérlek!’ ’Szeretlek’ ’Legyen szíves’ ’Ne haragudj!’ ’Köszönöm’. Szintén olyan szavak, amelyek sokak szerint hiánycikknek számítanak manapság, de legalábbis ritkábban halljuk őket, mint szeretnénk. És talán ritkábban is mondjuk ki? Ezen szeretne változtatni a Jobb Veled a Világ Alapítvány, amelynek ’boldogságprogramja’, vagyis a ’boldogságórák’ gondolata eljutott Keréktelekire is. Ennek a lényege, hogy a pozitív pszichológia eredményeire építve adjon ötleteket és módszertani segítséget a boldogságra való képesség fejlesztéséhez iskolásoknak. „A boldogságórákon végzett gyakorlatok erősítik az önbizalmat, a kitartást, fokozzák a koncentrációs képességet és a kreativitást” – véli Prof. Oláh Attila, a Pozitív Pszichológiai Kutatócsoport vezetője.

Idáig több mint kétezer pedagógus csatlakozott a programhoz, amelynek hatékonyságát a 2015/16-os tanévben tudományosan is mérte a kutatócsoport. Az eredmény szerint ez a program egyértelműen pozitív hatással van a tanulók lelki fejlődésére.

Nagy szükség van erre egy olyan országban, ahol a ’boldogság’ szót csak pironkodva szokták kimondani – panaszkodni annál nagyobb hangon szokás. Pedig a boldogság nem valami fennkölt, szent dolog, elvont fogalom. Valójában borzasztóan egyszerű, sőt, tanulható olyannyira, hogy mi, felnőttek akár a kerékteleki kisiskolásoktól is megtanulhatjuk. „Jót akarunk magunknak, és másoknak. Hogy ha már ide születtünk, használjuk ki az időt, és ne fecséreljük negatív gondolatokra” – magyarázza nekünk az egyik tanítónő. „Kössünk barátságokat, ne veszekedjünk. Ha problémánk van, ne panaszkodjunk, inkább keressük közösen a megoldást!” – teszik hozzá a gyerekek.

Egy ilyen órán végre nem matematikával, irodalommal és történelemmel foglalkoznak a gyerekek, hanem az élettel: boldogságfokozó technikákat tanulnak. Amihez főként beszélgetnek. Háláról, optimizmusról, jó cselekedetekről: minden hónapnak külön témája van. A mostanié például a megküzdés, és ahogy a fenti mondatból látszik, a kicsik már kezdik is érteni a fogalmat.

Örülünk, de csak elméletben

Mint említettük, a boldogság fogalmát nehéz szavakkal körülírni. Ám ez nem jelenti azt, hogy ha bárkit megkérdezünk, az illető ne tudná megmondani, boldog-e, vagy sem. A Fact Intézet és a Béres Egészség Hungarikum Program országos, reprezentatív kutatásából az derül ki, hogy a boldogság legfontosabb összetevői az egészség, a szeretet és a harmonikus családi élet. Ugye, milyen egyszerűen hangzik?

Ám érdekes az ellentmondás az elméleti tudás és a gyakorlati megvalósítás között. A megkérdezettek 94,7%-a úgy véli például, hogy a boldogság egyik legfontosabb összetevője a jó egészség, miközben Magyarországon 2,6 millióan semmit nem tesznek azért, hogy egészségesen éljenek.

BEH 2009-es Egészségrecesszió kutatása azt állítja, hogy azok, akik valamilyen közösséghez tartoznak, egészségi állapotukat szignifikánsan jobbnak minősítik, mint azok, akik ilyen kapcsolatokkal nem rendelkeznek. Megdöbbentő, de mintegy másfél millió ember magányos ma hazánkban, ami annyit jelent, hogy – saját bevallásuk szerint – nincsen barátjuk, rokonuk, de még közösséghez sem tartoznak.

Hangulat? Rajtad is múlik!

Azt mára sokan felismerték, hogy a boldogság nem valami permanens állapot; kedélyállapotunk folytonos változásban van. Vannak tehát csúcsok és hullámvölgyek, mindenkinél. Az emberek közötti különbségeket az adja, hogy mennyire magasak azok a csúcsok, és mennyire mélyek a völgyek: ez bizony felerészben a személyiségtől függ. Azon belül pedig - talán nem is gondolnánk – részben genetikai gyökerű, hiszen amit hangulatnak szokás hívni, az egy kémiai folyamat eredménye. Olyasmiken is múlik, mint az agyszerkezet, az agyi elektromos tevékenység intenzitása, a hormonok (például endorfinok) kiválasztódása.

Ez persze csak hajlam, ezen nagy mértékben változtathatunk. A fennmaradó 50 százalék csak alacsony mértékben (10 százalékban) múlik tőlünk független körülményeken, például az anyagi helyzetünkön, vagy azon, hogy melyik országba születünk, esetleg mennyire előnyös külsőt öröklünk. Minden mást befolyásolhatunk, hiszen a fennmaradó 40 százalékot életmódunk, az élethez való hozzáállásunk határozza meg.

szülőknek boldogság

A kutatások szerint azonban a magyar lakosság nem igazán él jól a lehetőségeivel. „A motiváció megvan az emberekben, csak sokszor nem tudják lefordítani azt kis lépésekre” – nyilatkozta dr. Tistyán László kutatásvezető.

Siker és/vagy pénz

Dr. Szondy Máté pszichológus szerint a közmondásos boldogtalanságunknak történelmi okai is vannak. Merthogy évtizedeken át megszoktuk, hogy nincs igazi kontrollunk saját életünk felett, és bár mostanság már saját kezünkbe vehetnénk a sorsunkat, sokaknak nehéz az átállás, vagy épp rosszul jelölik ki a célokat. „Akkor leszel boldog, ha sikeres vagy” – ezt üzeni ez a kor, amivel nem is volna semmi baj, ha a sikert nem pénzben mérnék. „Elterjedt tévhit, hogy a jó anyagi helyzet elengedhetetlen a boldogsághoz” – mondja Szondy Máté. „A kutatások ezzel szemben azt bizonyítják, hogy amíg szegény valaki, valóban nagyobb eséllyel boldogtalan ugyan, ám amint elért egy átlagos kereseti szintet, az anyagi helyzet további javulása már egyáltalán nem számít, sőt akik ezt tartják a legfontosabb életcéljuknak, kimondottan boldogtalanabbak, mint akik a személyes fejlődést, a jó családi légkört, a közösségi kapcsolatokat hangsúlyozzák.”

Bizony, a pénzen megvehető értékek könnyen el is veszíthetők, míg ha kapcsolatainkat helyezzük előtérbe, azok megőrzéséért többet tehetünk. Érdekes, hogy a hozzászokás ugyanúgy működik az anyagi javak esetében, mint bármelyik, függőséget okozó drognál: minél többet birtoklunk belőle, annál többre vágyunk, merthogy az élvezeti küszöbünk vele együtt emelkedik. Vagyis folyamatosan feljebb és feljebb helyezzük a mércét. „Meglepő, de kutatások szerint a megváltozott anyagi helyzet legfeljebb néhány hónapig tesz elégedetté valakit, és ez még a lottónyertesekre is igaz” – magyarázza a szakértő.

Egy vizsgálatban megkérdezték az embereket, mennyi pénz tenné őket boldoggá. Minél magasabb jövedelemmel rendelkezett valaki, annál nagyobb összeget mondott. Az emberi kapcsolatok esetében szerencsére nincs ilyen összefüggés: a barátkozás, szeretetnyilvánítás mindig örömet okoz – nem fenyeget a „hozzászokás” veszélye.

Ország, város…

Jó hír, hogy bár még mindig depresszív nemzetnek számítunk, az elmúlt években folyamatosan csökken a pesszimizmus szintje - az öngyilkossági statisztikában például már csak a hatodik helyen állunk az évtizedekig fennálló elsőség után. Sajnos azonban még így is kétszer annyian halnak meg nálunk önkezük által, mint Európában. Ami azonban a borúlátást illeti, a téren csak Bulgária „előz meg” minket az Eurobarométer felmérése szerint. Az élettel való elégedettség Magyarországon jóval az EU-átlag alatti: a megkérdezetteknek csak 42 százaléka elégedett az életével (az uniós szám 78 százalék). „Legboldogabbak” a skandináv országok, illetve Hollandia lakói. Ők olyan pozitívumokat említenek a háttérben, int a biztonságérzet, az egyenlőség, a bizalom vagy az egyenjogúság.
Nem mindegy a nem sem: a nők intenzívebben élik meg mind a pozitív, mind a negatív érzelmeket, ám a két hatás kiegyensúlyozza egymást. Elmondható még, hogy a fiatalok átlagosan optimistábbak a felmenőiknél, bár érdekes, hogy ez csak Közép-Európa esetében mondható el.  

Nemrégiben azt is megtudhattuk, hogy Magyarországon pontosan hol, mennyire jókedvűek az emberek. A Jobb Veled a Világ Alapítvány és az ELTE Pozitív Pszichológia Laboratóriuma közös kutatásából először rajzolódott ki hazánk úgynevezett boldogságtérképe. A részletes felmérés rávilágít, hogy hazánk különböző régióiban és városaiban mennyire érzik magukat boldognak az emberek, és az milyen összefüggésben van az életkorral, a családi állapottal, vagy éppen az iskolázottsággal. 

szülőknek boldogság

Eszerint a legboldogabbak a közép-dunántúli lakosok, de boldognak tekinthetők a dél-alföldiek és a nyugat-dunántúliak is. Átlagosan elégedettek a Közép Magyarországon és az Észak-Alföldön élők, a sereghajtók pedig: Észak-Magyarország és a Dél-Dunántúl. Ha megyei bontásban nézzük, akkor Vas, Veszprém és Zala a „legnapsugarasabbak”, Heves, Nógrád, Borsod és Somogy pedig a legborúsabb térségek. Mindez persze átlagosan értendő – senki ne gondolja, hogy a lakhely automatikusan determinál. Itt inkább a szocializációról, az uralkodó hangulatról és annak generációkon keresztül történő átörökítéséről van szó. Vagyis a rossz, és a jó minta egyformán tanulható. Eszerint azonban módosítható is!

Bagdi Bella szakmai vezető: „Az ország lakóinak boldogságszintje széles skálán mozog, vagyis a közhiedelemmel ellentétben nem olyan búskomor nép a magyar, mint azt sokan hiszik.” – mondta a szakember, majd hozzátette, hogy a felmérések a további munkáját is segítik majd. „Az eredmények arról is árulkodnak, hogy melyik hazai régiókra kell fókuszálnunk a Boldogságprogrammal, vagyis hol van szükség arra, hogy megtanítsuk az embereket boldogságuk növelésére.”
Ez nem jelent mást, mint a negatív hatásokkal való megküzdést, és a pozitív élmények minél tovább tartó megélését. Ezek mind tanulható képességek. „Fontos tudni, a boldogság a saját kezünkben van!”

…És akkor a megoldókulcs

Az ELTE Pozitív Pszichológiai Laboratóriumának vezetője, Prof. Oláh Attila: „Összességében elmondható, hogy boldogabbak a nők, a kistelepüléseken élők, 30-50 közöttiek, családos és diplomás nyugat-magyarországiak, akik hatékonyan kezelik a stresszhelyzeteket és az átlagosnál jobb képességekkel rendelkeznek a boldogságteremtés és annak fenntartása terén. A párkapcsolatban élőknek is több öröm jut az életben, a legboldogabbak pedig egyértelműen a nagycsaládosok – minél több gyerek van egy családban, annál elégedettebbek az életükkel. Kijelenthetjük tehát, hogy a boldogságot a társas kapcsolatokban kell keresni!”

szülőknek boldogság

A magyarok 12,3 százaléka sorolható azok közé, akik a „mentális egészség csúcsán” vannak. E faktorban a dánok, svájciak és osztrákok a „legjobbak”, náluk akár a 40%-ot is eléri ez az arányszám. A sereghajtók: Ukrajna, Oroszország, Szlovákia, Bulgária és Portugália – utánuk közvetlenül mi állunk a huszonhárom ország mezőnyében.

„Hiszünk abban, hogy megváltozhat a világ, ha az emberek megtanulják, hogyan fejlesszék a boldogságra való képességüket. A boldog emberek tudatosabban élnek, felelősséget vállalnak, elfogadják magukat és másokat. Boldog emberek pedig boldog családokat, közösségeket, társadalmat hozhatnak létre” – szól a Jobb Veled a Világ hitvallása. A fejlesztés leggyorsabb útja pedig: jócselekedetek végzése.

Miért boldogítanak bennünket a jócselekedetek?
1. Ha kedves és nagylelkű vagy valakivel, akkor pozitívabban látod őt, és ezáltal elfogadóbb és megértőbb leszel, ami hatással lesz a belső jóllétedre is. 2. Amikor segítesz valakinek és látod mások nehézségeit, sokkal jobban értékeled azt, amid van, és ezáltal szerencsésebbnek, hálásabbnak érezheted magad az életünkért.
3. Amikor másoknak segítesz, vigaszt nyújtasz, akkor elterelődik a figyelmed a saját gondjaidról és rágódásaidról, mivel a figyelem fókuszát valaki másra irányítod. Ezáltal sokkal jobb lesz a közérzeted.
4. A jócselekedetek gyakorlása fejleszti az önbizalmadat, az optimizmusodat és a hasznosságod érzését.
5. A jócselekedetek életed értelmességét és értékét is emelhetik. Elkezded értékelni magad, hogy igenis van szükség rád, és tudsz valami olyat tenni, amitől jobb lesz veled a világ.
6. A jócselekedetek kielégítik alapvető emberi szükségleteidet: kapcsolatba kerülsz másokkal, rád mosolyognak, hálásak neked, és értékes barátságokra tehetsz szert.
7. A jócselekedetek csökkentik a depressziós tüneteket, miközben fokozódik a boldogságérzés és úgy érzed, ura vagy az életednek és saját magadnak.
Forrás: Jobb Veled a Világ

„Amikor létrejött az alapítvány, a gyakorláshoz a lehetőségek egymás után elkezdtek megjelenni: kórházakba kezdtem el járni énekelni, daganatos betegekhez, börtönbe, idősek otthonába, kisegítő iskolákba, fogyatékkal élőkhöz” - meséli Bagdi Bella, a Jobb Veled a Világ Alapítvány elnöke. „Naiv kezdőként azt gondoltam, a jócselekedetek arról szólnak, hogy én segítek másokon. De idővel rájöttem, hogy valójában a jócselekedetek rajtam segítenek: sokkal jobbá válok általuk.”

Ajánlott cikkek:

Fotó: istock / gradyreese