Hogyan lesz a matematika élmény a gyerekednek? - Élménypedagógia II.

pedagógusoknak szülőknek élménypedagógia matematika medve matek

Vannak tanárok, akikre évtizedek után is úgy emlékezünk, hogy meghatározóak voltak az életünkben, akik minden órát érdekessé tudtak varázsolni. Igazi mindennapi hősök, példaképek, akiket mi is be szeretnénk mutatni. Megtartó közösségek, ahová nyugodt szívvel engedheted el szülőként a gyereked. Rengetegen imádják a fejtörőket, rejtvényeket, ettől valójában csak egy lépésre van a matematika szeretete. Mihalicz Csilla Mikulán Attilával, a Medve matek táborok egyik főszervezőjével beszélgetett, aki elárulta, hogyan szeretheti meg a te gyermeked is a matematikát.

Matektábor nyáron??? Na nee!!!

17 évvel ezelőtt diákként én is ezt mondtam, és még hozzátettem azt is, annak az osztálytársamnak, aki hívott: „hülye vagy?! Menjünk inkább focizni!” Ő viszont elment és olyan közösséget talált ott, amelyben nagyon jól érezte magát. Ez az, amire én is kíváncsi lettem. Az iskolában véletlenszerűen összeállt társaság vesz körül minket, míg itt olyanok, akik a matekot szeretik, és ez szellemileg rettentően inspiráló. Serdülőkorban senki nem a matektudásával menőzik, ott viszont ugyanúgy mindenki számára természetes volt, hogy a matek jó, mint nekem.

Amúgy az, hogy valaki szereti a matekot, ok a kiközösítésre?

Nem is kiközösítésnek nevezném, inkább az van, hogy aki reálos, arra kicsit úgy néznek, mint valami csodabogárra, akinek nincs sok köze a való élethez.

A matekos agyúaknak nehezebben megy a kapcsolatteremtés?

Igen, ezt akár személyes tapasztalatnak is mondhatom - én gyerekkoromban visszahúzódó voltam, nem nagyon mertem magam kifejezni, mert cikinek tartottam, hogy kicsit másképp látom a világot, más témák foglalkoztatnak, mint az osztálytársaim többségét, nem az, hogy hova megyünk este kocsmázni, hanem intellektuális témák is. Ebből a „kívülálló vagyok” érzésből a matektábor mozdított ki.

Honnan jött a Medve név?

Igazából már az ősszervezők sem emlékeznek rá, csak legendák vannak. Egyszer még pályázatot is kiírtunk medvés „eredetmondákra”. Persze rengeteg ökörséget összehordtak, fölmerült az is, hogy már az Aranybulla is említette 1222-ben. Eredetileg a debreceni Fazekas Gimnázium matektanára, Kis Gábor szervezte a matek táborokat (akkor még csak a verseny viselte a Medve nevet) , aztán megnyitotta külsősök számára is, eleinte úgy, hogy versenyeredményeik alapján meghívott környékbelieket. A nonprofit egyesületet 2014–ben alapítottuk, és idén már 1 %-ot is tudtunk gyűjteni. Ez a szervezeti forma segít abban, hogy ne csak azok tudjanak eljönni, akiknek sok pénzük van, hanem minél többen.

Korlátozottan érzi jól magáta táborokba  az, aki csak átlagosan tudja a matekot?

Nem, mert nem a matematika a lényeg, hanem a logikus gondolkodás.  Ugyanúgy, ahogyan a Medve Szabadtéri Versenyeken is, amit szintén mi szervezünk. Idén tízezren vettek részt ezeken, az ország nyolc pontján, onnan is nagyon sokan jönnek nyáron táborozni.  A matektanárok is küldik a diákjaikat, de a legjobb versenyzők eleve meghívást kapnak. De aa tábor nem a versenyről szól, és a versenyeket sem úgy kell elképzelni, hogy valaki mindig ugyanazzal a 3-5-10 emberrel van együtt. A struktúrában vannak csapatok, csoportok, kategóriák. A délelőtti foglalkozások kis csoportokban zajlanak - leszámítva a két túranapot -, ezekre elsősorban korosztályok szerint bontjuk a gyerekeket. Ha van, mondjuk, 40 ötödikes, akkor az iskola erőssége alapján próbáljuk beosztani őket.

De nem matekpéldákat oldanak meg, ugye?

De, vannak matekpéldák is, de mindig valamilyen érdekes problémafelvetés kontextusában. Én például a gráfelméletet, kombinatorikát, gömbi geometriát szoktam tanítani. Ez mindig nagyon népszerű. 

A gömbi geometriára gyúl szikra a gyerektekintetekben?

Igen! Beviszünk egy gömböt, rajzolgatunk rá, és rájönnek, hogy az egyenesből adott esetben kör lehet. Az ELTE egyik tanára, Lénárt István fejlesztette ki a gömbi geometria oktatásához remekül használható segédeszközt (Lénárt-gömb), meg is szoktuk hívni őt előadónak. Annak idején több tanártársam is - akárcsak én magam – az ő előadásaiból inspirálódott.

Te matektanár vagy?

Matematikus vagyok, és most egy informatikai multinacionális vállalatnál dolgozom csoportvezetőként. Anyukám pedagógus, és mindig azt mondta, csak tanár ne legyek, bármennyire szép dolog is. Persze ha nagyon akartam volna, tanár leszek. Végül is félig–meddig az vagyok, hiszen matekot tanítok, még ha nem is iskolában.

A tábori konfliktushelyzetek kezelése már olyan készségeket igényel, amelyekkel egy matekos agy nehezen birkózik meg, nem igaz?

De igen, de ezek a készségeim fejlődtek, jórészt a tábornak köszönhetően. Azóta is teljes erőmből próbálom visszaadni, amit ott kaptam. Két táborban voltam szervező idén a négyből, és a másik kettőre is ellátogattam hétvégén. Van 16 rendezvényünk egy évben, és 60 tagja az egyesületnek, továbbá a versenyekhez önkéntesek is csatlakoznak. Egész évben folyamatos a munka a négy fős vezetőség számára, mi igazából mindennap foglalkozunk az egyesülettel. 

A honlap szerint fő küldetésetek, hogy közelebb hozzátok az emberekhez a matematika világát. Ez mit jelent?

Alapvetően az a célunk hogy lebontsuk a matematika iránti ellenszenvet - : aki szeretni nem tudja, annak legalább legyen közömbös. Az egyesület számára sokszor kérünk számlát, és gyakori, hogy amikor mondjuk a nevet, fölnéz a pénztáros és azt mondja: „hát, engem aztán nem hoz lázba a matek, nagyon hülye voltam hozzá mindig is!” Biztosra veszem, hogy arra senki sem büszke, hogy nem tudja elmondani a Himnuszt. 

Miért sikk ma nem tudni a matekot?

Nem tudom. Talán könnyebb azt mondani, hogy hülye vagyok hozzá, mint megküzdeni vele. Talán sok rossz tanár van… Vagy inkább úgy mondanám: nem biztos, hogy találkozik a tanár személyisége a gyerekek igényeivel, és talán nem megfelelő eszközt választ ahhoz, hogy megszerettesse a tantárgyát a gyerekekkel.

Mitől jó egy matektanár?

Ha szereti, amit csinál.

Azért az egy foglalkozásnál sem árt.

Ha valaki szeretettel beszél a tárgyáról, és még érti is, amit mond, az megfogja a gyerekeket.

Azért van az a tudós elme, aki nagyon tudja és szereti, amit csinál, de nem tudja átadni a tudását.

Az elmúlt évtizedekben nagyon sokat változott az, hogyan tanulnak a gyerekek. Ha a tanár unalmasan tanít, akkor az érdeklődőbbek megtanulják az internetről a tényanyagot. Más kérdés, hogy a pedagógiai hozzáadott értéket nem kapják meg. Ezt a gyerekgenerációt csak úgy lehet elérni, ha az ő nyelvén beszélünk. Mi nem tiltjuk a táborban az okostelefonok használatát. Ha akarnak, játszhatnak egész nap, mégsem teszik, mert tudunk olyan alternatívát nyújtani, amely vonzó számukra. Arra is próbálunk rávilágítani, hogy az okostelefonokat is lehet értelmesen használni. Például lefejlesztettünk egy applikációt, amely a különböző helyszíneken elhelyezett QR-kódok leolvasásával adja föl a feladatokat. Megtehetnénk, hogy papíron a kezükbe nyomjuk, de így sokkal inkább rápörögnek az egészre.

Te mitől szeretted meg annak idején a matekot?

Nem tudom. Mindig rájárt az agyam, értettem. Kicsit túlmozgásos voltam az első években, unatkoztam az iskolában, mert már tudtam írni és olvasni. Felső tagozatban nagyon jó matektanárom volt. Mindig is tetszett, hogy a matematika hasznos: olyan gondolkodásmódot ad át, amely segíti az életben a problémamegoldást, a boldogulást: kicsit könnyebb strukturálni a káoszt a matek segítségével. A tábor szervezése is ilyen: van ezerféle helyzet, bármi történhet, amire azonnal reagálni kell, méghozzá hitelesen.

Jól értem, hogy a Medve matektábori foglalkozások nem is nagyon különböznek egy matek órától?

De, nagyon különböznek. Igyekszünk mindent másképp csinálni. A Medve versenyeket például nem véletlenül rendezzük a szabad ég alatt. Ha körül akarnám írni, milyen hangulata van egy versenynek, akkor az osztálykirándulás jut eszembe, a táborok pedig kicsit olyanok, mint a Pál utcai fiúkban a Grund. Vannak medve jelmezbe öltözött szervezőtársaink, hangosítás, zene, lufik, karszalag, mobil vécé - kicsit olyan mintha a Sziget Fesztiválra jönnének a gyerekek, csak itt a matek fogja őket össze. A csapatban való együtt gondolkodás örömét próbáljuk átadni, hiszen nem az a legfontosabb élmény, ha egyedül meg tudok oldani egy matek feladatot vagy tesztet, hanem, ha több emberrel akár egy munkahelyen akár bármilyen interakcióban képes vagyok együtt dolgozni. A versenyeken - kivéve a matematikát az iskolai környezetből -, olyan élményeket szereznek, mintha kirándulnának. Tudat alatt összekapcsolódik a matek egy olyan élménnyel, amelyben jól érezték magukat. A táborokban ez az élmény még intenzívebb: onnantól, hogy belépnek, igyekszünk egy saját univerzumot teremteni. Előre toljuk egy órával az időt, ettől később lehet kelni és tovább lehet fennmaradni. Első este ismerkedési estet rendezünk, amikor az egyes csapatok vagy valami közös célért vagy egymás ellen versenyeznek. Ez arra jó, hogy gyakorlatilag már első este van mindenkinek haverja, akkor is, ha egyébként senkit sem ismert. Tanítunk társasjátékokat, szervezünk kvízműsorokat, stratégiai vetélkedőket, és a válaszra esetleg nem úgy kell jelentkezniük, hogy felteszik a kezüket, hanem, mondjuk, egy vizes palackkal rácsapnak az asztalra. Minden évben születik egy tábori dal, amit az utolsó este adunk elő. Ez a hagyomány kábé 10 éve indult útjára, és eredetileg a tanárok írták a dalokat. Mivel van már 26 tábori dalunk, a 100.rendezvényünkönegy egész estés koncertet tarthattunk ezekből (lásd videó: https://youtu.be/N-SvRMCsYag!). De szoktunk karaokézni is, illetve idén játszottunk olyan játékot is, hogy egy videó játék mozdulatait kellett lekövetni, és 150 gyerek röhögött saját magán és a társain. Rendeztünk póló szépségversenyt: filcekkel díszítették ki a pólóikat. Kezdetektől fogva hagyomány, hogy saját pénzünk van: a gyerekek batkákat gyűjtenek egész héten. A batka nem hagyományos fizetőeszköz, mert hármas számrendszerben működik: van 1-es, 3-as, 9-es, 27-es, stb. Már az is matematikai tudást igényel, hogy megszámolja az illető, hány batkája van, és mi minden vásárolhat érte a batkaboltban. Elköltheti kártyára, vízipisztolyra, frizbire, medve emblémás pólóra, könyvekre…

Gondolom, ez a medvemancsos póló, amely rajtad van, onnan származik?

Igen, de ez nem akármilyen medvemancs, mert egy matematikai problémát jelenít meg:  a königsbergi hidak problémáját. A híres matematikai probléma alapja, hogy a poroszországi Königsbergben hét híd kötötte össze a város két felét, úgy, hogy ezek a hidak a folyó két szigetét is érintették. A königsbergi polgárok szerették volna tudni, hogy vajon végig lehet-e menni az összes hídon úgy, hogy mindegyiken csak egyszer haladjanak át, és a végén visszatérjenek a kiindulópontba. A feladványt a matematikus Leonhard Euler oldotta meg 1736-ban, bebizonyítva, hogy ez lehetetlen, egyúttal megalkotta a gráfelméletet. Ezt a feladványt fogalmaztuk meg idén egy ilyen Medve matek-designban.

Egy matekos agy számára elfogadható, hogy valami lehetetlen?

Ha be tudja bizonyítani, hogy miért az, onnantól igen. Vannak olyan matematikai bizonyítások, amelyeket a világon mondjuk 5-10 ember ért meg, mert száz oldalasak és rettenetesen bonyolultak. De vannak nagyon szép bizonyítások is, és ezek – szemben a fizika méréseken alapuló bizonyításaival -, örökérvényűek. Amit kétezer évvel ezelőtt Pitagorasz kitalált a matematikában, az ma is úgy van. A matematika egy ember által kreált tudomány a világ működésének leírására. Még a zenében vagy a költészetben is sok a matematika, továbbá az is leírható vele, mit tartunk szépnek és mit nem.

Honnan tudjátok, hogy a táborban megélt élmények a táboron kívül, év közben is hatással vannak?

Van egy utánpótlás programunk, amelyben ezt is nyomon lehet követni. Ennek az a célja, hogy a tizenkettedikes visszajáró diákok szervezővé válhassanak. Kapnak mentort, megismerik a tábor struktúráját, és a gimnázium végeztével már próbafoglalkozást tarthatnak, és mire kiöregednek a diáklétből, szervezőként járhatnak vissza. A szervezők 90 százaléka táborozó diák volt. De a változás tartósságát nem csak rajtuk lehet lemérni - van olyan diákunk, aki tavaly is és idén is négyből három táborba eljött. Az édesapjától tudom, hogy már nem csak itt, de más társaságban is megállja a helyét. Erősen magába forduló srác volt: egy osztálytársával jött, akit a szülei hazavittek a negyedik napon, mert honvágya volt, ő viszont ott maradt. Olyan szomorú lett, hogy elkóborolt és felmászott egy fára, ott találtunk rá. Most ott tartunk, hogy az egész tábor az ő nevét skandálja, mert nagyon ügyes gyerek, olyan a személyisége, hogy a középpontba tudott kerülni. 

Azért ez érdekes, hogy a matematika fejleszti a társas készségeket…

Nem a matematika, inkább a közeg. Itt megszűnik a feszengés, mindenki úgy érzi, hogy nyugodtan mondhat bármit, nem fogják cikizni, és ha erre egyszer ráéreztek, akkor más közegben is képesek lesznek rá. Ráadásul már nemcsak a versenyek vannak és a nyári táborok, de szervezünk őszi és téli táborokat is, hosszú hétvégékre, ezeknek elsősorban a tehetséggondozás a fő céljuk. Ilyen módon próbálunk állandó közösséget építeni, az a célunk, hogy lássák: a matek nem valami magányos tevékenység, hanem lehet közösségi élményként is megélni. A feladatok is ezt a célt is szolgálják. Kezdetektől van például a tételátadás, amely tulajdonképpen történetmesélés: megkapja az első ember a történetet, átadja a másodiknak, az a harmadiknak, satöbbi, és a végén megnézzük, mi lett belőle. A történet egy matematikai bizonyítás, amelynek a hiányzó részeit ki is lehet találni. A programok nagyjából hasonlóak a négy táborban, de azáltal, hogy más a szervező banda, és más gyerek közösségek jönnek össze, mindegyik tábor más lesz. Attól teljesen egyedi, amit a diákok hozzátesznek. Mi csak keretet adunk hozzá, illetve próbálunk spontán reagálni a történésekre, a tábor hangulatára. Ha valami nagyon felkapott, azt dalban megénekeljük, kinyomtatjuk, vagy éppen viccet csinálunk belőle, programot építünk rá...  Együtt élünk a táborral. De a gyerekek is szerveznek nekünk visszavágó kvízt, és versenyeztetnek minket egymással. Nagyon kreatívak ők is, rengeteg energiát beletesznek, nem minket másolnak. Minden évben csak ámulunk, hogy milyen jó dolgokat találnak ki. 

Gondolom, ez nektek, szervezőknek is jó buli?

Persze! A szervező társaim a barátaim is - sokukat már 10-16 éve ismerem. Óriási élmény a szervezés, hatalmas energiák szabadulnak ki, amikor összegyűlünk: előjönnek a legbolondosabb ötletek, és a legapróbb dolgokat is komolyan vesszük, mintha a világ sorsa múlna azon, hogy mondjuk egy batka hogyan néz ki. Sok segítséget kapunk az egyesületi tagoktól, akik hasonló lelkesedéssel dolgoznak - nélkülük és az önkéntesek nélkül nem mennénk semmire. Az egész tábor struktúrája arról szól, hogy át tudjuk adni a stafétát. Mert visszajárhatunk 50-60 évesen is, de a lelke ennek a tábornak mégiscsak az, hogy korban viszonylag közel állnak egymáshoz a szervezők és a táborlakók. Én a magam 29 évével az egyik legidősebb szervező vagyok, a legtöbb 19-22 éves. Partnerként kezeljük a gyerekeket, ettől kicsit hozzájuk fiatalodunk, és a sok inspirációtól, amit tőlük kapunk, lesz nekünk is különleges harmincadjára is tábort szervezni. Ettől lesz minden tábor kicsit más, mint az előző, és olyan élményekkel jövünk haza, hogy nem tudjuk, lehet-e még ezeket felülmúlni.

Ajánlott cikkek:

Fotó forrása: Medve matek

0 Tovább

Újra hétfő? A legidegesítőbb munkahelyi mondatok toplistája...

szülőknek pedagógusoknak stressz munkahelyi stressz

Munkahelyi stressz mindenkit ér, azt is, aki álommunkahelyén, az álommunkát végzi. A stressz ugyanis az élet egyetlen területéről sem szűrhető ki és mivel a munka tölti ki az aktív életkorúak életének jelentős részét, ezért elkerülhetetlen, hogy valamelyest mindenki érintett legyen. Azonban az már egyáltalán nem mindegy, hogy milyen a mértéke a munkahelyen összeszedett idegeskednivalónak; egy legyintéssel és egy esti pihenéssel kiheverhető vagy rendszeres és már-már kizárhatatlan a mindennapi létből. Egy hazai kutatás a munkahelyi stressz hazai vetületeit vizsgálta, több mint 19.000 munkavállaló részvételével. Kárpáti Judit írása.

0 Tovább

„A tanárnő megint standup-ol!” : Biológiaóra a 21. században

tanároknak élménypedagógia pedagógusoknak Joós Andrea felelés puskázásFotó: Bellai László

Videófelelet, beszámoló a metró lefutásáról, "megelőző csapás" és standupolás. Csak kapkodtuk a fejünket, mennyi mindent lehet csinálni az élménypedagógiával egy biosz órán. Persze muszáj volt az ördög ügyvédjét játszanunk, mert nem hittük el, hogy a fegyelmezés, a mobiltelefonok használata és a puskázás nem jelentenek ma komoly nehézséget egy tanárnak. Lehet, hogy tévedtünk? Bakóczy Szilvia írása.

0 Tovább

Egy sikeres tanítónő megmutatja, hogyan bánt egykor a „nehezen kezelhetőkkel”

pedagógusoknak szülőknek szeretet tanítónő élménypedagógia

Pálosi Magdi nyugdíjas tanítónő. A gyerekek generációinak - akik nála tanultak meg az íráson és olvasáson kívül egészen más fontos dolgokat is - Magdi néni vagy Anyó. A tanítványa voltam én is. Életem egyik legnagyobb szerencséje, hogy egy olyan ember közelében lehettem évekig, aki arra született, hogy szeressen. Hogy a gyerekeket úgy tanítsa, hogy szereti őket. Kárpáti Judit írása.

0 Tovább

Alkohol az osztálykiránduláson

Hiába tilos kiszolgálni kiskorút, a fogyasztóvédelmi statisztikák szerint ezt minden harmadik helyen megteszik. Egy bizonyos életkor után, és ez egyre korábban jelentkezik, az osztálykirándulásokhoz is hozzátartozik az alkohol. A kamaszok egyre szélesebb körére jellemző a rendszeres - gyakorta mértéktelen - italfogyasztás. Mit tehet a tanár, aki a merev tiltás helyett a szemlélet formálására törekszik, és szeretné megőrizni a fiatalok bizalmát? Kap-e szakmai támogatást ehhez? Ezeket a kérdéseket jártuk körbe néhány budapesti és vidéki pedagógus segítségével.

Bellai László írása

alkohol osztálykirándulás pedagógusoknak tanároknak

0 Tovább
«
12

KÉRDEZD SZAKÉRTŐINKET

Kérdezz szakértőinktől
JANDA ZSUZSA TÓTH
DÁNIEL
TURCSÁN ÁGNES
pszichopedagógus, gyermekdráma vezető internet és videójáték szakértő pchichológus pszichológus, pedagógiai szakszolgálat

Hogyan mondjam el neked

blogavatar

Meg szeretnénk teremteni a függőségről való beszéd nyelvét és kultúráját, szülő-gyerek, tanár-diák, felnőtt-fiatal viszonylatban. Ha egy generációnyi szülő ezt elsajátítja, akkor a következő ezt már sajátjaként tudja továbbadni.

Feedek