kütyü korhatár-besorolás videójátékokEurópa-szerte több millió játékos, helyenként a lakosság harmada játszik különféle interaktív játékokat konzolon vagy számítógépen. Ezek neve „játék”, ám olykor a valóságnál sokkal, de sokkal keményebbek. Nem árt hát odafigyelni, nehogy önfeledt időtöltés helyett félelmet, szorongást, erőszakos minták elsajátítását ajándékozzunk karácsonyra.

 

Nyisd ki a szemed, és készülj fel egy felejthetetlen pszichológiai horrorra. Egy furcsa egészségügyi intézményben ébredsz, mindenféle emlék nélkül. Rajtad áll, hogy ki tudod-e deríteni, ki ejtett foglyul, és miféle iszonyatos összeesküvés zajlik a falai között. Készülj fel az állandó libabőrre. A tested minden része modellezve van, a lábaid, karjaid és kezeid is láthatók a képernyőn, – az innovatív hangvezérlésnek hála pedig – a karaktered azt mond, amit csak akarsz. Vajon ki tudod deríteni, hogy ki vagy, és mit keresel ott? És ha a saját emlékeidben sem bízhatsz… hogyan bízhatnál másokban?” – így szól a The Inpatient – A fekvőbeteg című interaktív játék alaptörténetének leírása.

Ugye, nem szeretnénk, ha a tizenegynéhány éves gyermekünk egy ilyen szanatóriumban ébredne – akár virtuálisan is? Pedig most csupán szövegesen merültünk el a történetben, még nem vesznek körül minket félelmetes hangok, effektek, díszletek, mégis szorongáskeltő a helyzet. Nem csoda, hogy ha bárki leveszi a polcról ezt a játékot, a csomagolásán egy 18-as számot lát majd. Gyermekjátékoknál és társasjátékok esetében megszoktuk ezt a fajta numerikus jelölést, általában azt jelenti, hogy mekkora gyerekek élvezik az időtöltést az adott termékkel, hány éveseknek vannak már meg azok a képességei, amelyekkel az adott játék játszható. Nos, a video- és számítógépes játékok esetében teljesen más a helyzet. A besorolási rendszer kizárólag az adott játék tartalmával foglalkozik: azt figyeli, mikor elég érett arra egy kisgyerek vagy egy tinédzser, hogy a személyiségfejlődésében ne okozzon kárt a szóban forgó tartalom. A The Inpatient például azért kapott 18-as jelölést, mert annak jeleneteiben előfordul védtelen emberek elleni agresszió, durva nyelvhasználat és valósághű erőszak. Vagyis olyan, mint a való élet – néha, a legrosszabb formájában. Azokban a pillanatokban, amiktől olyannyira óvjuk a gyermekeinket. Természetes, hogy amit nem szeretnénk, ha a valóságban átélnének, attól próbáljuk megvédeni őket virtuálisan is. Miért? Mert amit látnak, az így is hat rájuk.

A legtöbb szülő igyekszik odafigyelni, hogy a gyermeke ne nézze túl sokat a televíziót, pláne ne neki való filmeket. Ám ha a tévé- vagy moziműsor miatt aggódunk, akkor a számítógépes játékokra még inkább oda kell figyelnünk. Hiszen nincs az a film, ami olyan valóságosnak tűnne, mint egy szimulátor, modellezzen az akár repülőgép-vezetést, focit vagy gyilkosságokat. Ilyenkor ugyanis a felhasználó nem passzív megfigyelője, hanem résztvevője az eseményeknek, áldozata vagy – még gyakrabban – elkövetője a cselekményeknek. Teljes azonosulás: ez történik akkor, ha egy játék igazán profi, vagyis élethű. Nem is kérdés tehát: szükség van egy besorolási rendszerre, amely megmutatja, hogy amikor a gyermekünknek válogatunk, megvegyünk-e adott tartalmat vagy sem.

Rendkívül jó és alapos az az iránymutatás, ami ezen a területen ma rendelkezésünkre áll. A számítógépes- és videojátékok átvilágítását a Pan European Game Information (PEGI) nevű, nemzetközi szervezet végzi: 3, 7, 12, 16 vagy 18-as számmal látja el a játékszoftvereket – mely jelölést a gyártónak fel kell tüntetnie a csomagoláson. Az adott szám azt jelenti, hogy azon életkor felett ajánlott a termék használata. Ha pedig online játékoldallal találkozunk, a PEGI OK címkét keressük: csak azok az oldalak megbízhatók – bármilyen korosztály szempontjából –, ahol ez a felirat megtalálható.

Nem véletlen, hogy az első besorolási szám a 3-mas

Az ennél kisebb gyerekeknek semmiféle számítógépes játékhasználatot nem ajánlanak a pedagógusok. Óvodás korban is azt javasolják, hogy csak kontrolláltan, a szülővel, együtt játszva engedjük. „Az iskolásoknál, pláne a nagyobb kamaszoknál már kevésbé tudjuk szabályozni ezt, de érdemes mindig beszélni a játékról, és figyelni, hogyan viselkedik a gyerek a játék után, milyen hatással van rá. Kiskorától segíteni, tanítani, hogyan dolgozza fel az erőszakos médiatartalmat, ha mégis találkozik vele” – mondja Timár Borbála magyar-, mozgóképkultúra és médiaismeret tanár, a Televele Médiapedagógiai Műhely tagja.

De lássuk, mit jelentenek az egyes számok!

3: Ami elsősorban tilos, az a meztelenség, a szexuális tevékenységre történő utalás, és a konkrét erőszak-ábrázolás. Mit jelent ez? Konfliktusok természetesen előfordulhatnak a figurák között, de ezeknek meg kell maradniuk a fantáziavilágban. Vagyis fontos, hogy a gyermek ne azonosíthassa a szereplőket valós személyekkel. Ha az erőszak meg is jelenik, az legyen elemelt, komikus, körülbelül úgy, mint a Tom és Jerry rajzfilmekben. Ezen kívül az ijesztő hangok és képek is tiltottak.

7: Ez körülbelül a 3-mas kategóriának felel meg, némi ijesztő jelenettel vagy hanghatással megtoldva. Ezen kívül előfordulhat már benne részleges meztelenség, amennyiben nem társul hozzá szexuális vonatkozás.

12: Itt már bizony találhatunk szemléletesebb erőszakcselekményeket is, ám ezek mindig a fantázia világába tartozó figurákat érintik. A teljes meztelenség is előfordulhat, de nem naturális, direkt módon. Lehetséges, hogy a szereplők káromkodnak, de csak mérsékelten, és persze szexuális töltelékszavak nélkül.

16: Megjelenhetnek a való világ olyan negatív elemei, mint például durva beszéd, dohányzás, kábítószer-használat és bűnözés. Az erőszakos vagy erotikus jeleneteket sem mellőzi, de csak olyan mértékben tartalmazhat effélét, ami a valós életben várhatóval megegyezik.

18: Durva, látványos, öncélú és valósághű erőszak, konkrét erőszaktípusok elemeinek ábrázolása, védtelen áldozatok elleni agresszió fordul elő az ilyen jelölésű játékoknál.
 

A „számozás” mellett nyolc címke is segíti a tartalmi besorolást, ezek jelzik, hogy milyen elemek bukkanhatnak fel a gyanútlan játékos előtt:

kütyü korhatár-besorolás videójátékok

Ezek a jelölések arra is jók, hogy a saját magunk, és a gyerek „tűrőképessége” mentén válasszunk. „Ha valakit zavar a káromkodás, nem választ ilyen jellegű játékot nagyobb gyereknek sem. Ha azonban valaki azt gondolja, a gyermeke tudja kezelni a szexuálisan explicit jeleneteket, az nem aggódik, ha a tizenöt éves ilyennel játszik” – magyarázza Timár Borbála.

Nem tévedünk, ha azt gondoljuk, rengeteg az öldöklős-lövöldözős játék a piacon. Ám az messze nem igaz, hogy szinte csak ilyenek vannak, vagy, hogy a gyártók mindenképp csupa erőszakkal tömnék tele a termékeiket. Valójában a játékok csaknem felével nyugodtan játszhat bármilyen korú játékos, és csupán négy százalékuk készül kimondottan felnőtteknek. Jó-jó, azért a második ötven százalékkal nem árt vigyázni…

De nézzünk néhány konkrét példát!

Mi mindent csinálhat egy négyéves? Például vásárolhat traktort, növényt termeszthet és állatokat tarthat – gyakorlatilag egy teljes szakmát kitanulhat a Farming simulator nevű játékban. Űrhajót irányíthat az ellenséges lényekre vadászva a Tempest 4000-ben, golfozhat az Everybody’s golf-ban, és tüzet olthat a Firefighters-ben. Elég jó program egy ovisnak, nem? Ezek tehát három-hét éveseknek ajánlott játékok.

Nem tudjuk, jó hír vagy sem, de egy hétéves már nyugodtan (?) találkozhat pókokkal, csontvázakkal vagy élőhalottakkal – a jelek szerint. A Nintendo Minecraft nevű játékában ugyanis ilyen lények jönnek szembe – igaz, erősen stilizált formában. Egy úgynevezett túlélő-szimulátorral van dolgunk, amely azért kapott 7-es jelölést, mert bár nem részletes, és csak fantázialényeket érintő, de erőszakos cselekményeket tartalmaz, és a kisebbek számára ijesztő képek és hangok is feltűnnek benne.

Már csak néhányat kell aludni ahhoz, hogy az ember gyereke elmerüljön egy királyi ikerpár, Lianna és Rowan kalandjaiban. A Fire Emblem Warriors-ban e két szereplő keresi királyságát, édesanyját és barátaikat, közben menekülnek mindenféle szörnyhordák elől. Nem mondom, hogy a saját tizenkét évesemnek ilyen élményeket kívánnék, de az osztályozók szerint nincs okom aggódni, mert bár emberi figurákat bántanak benne, az erőszak nem realisztikus. A PEGI szerint A Monster of The Deep-ben is kalandozhat a kiskamasz, mert igaz, hogy a szereplők csúnyán beszélnek benne, és még szexuális utalások is előfordulnak, ezek még nem lépik át az ingerküszöböt.

Nem így a Final Fantasy XV., amelyben Noctis, Gladio, Prompto és Ignis harcol – többek között. Itt már elég választékosan gyilkolják egymást a felek, és képileg sem óvatoskodtak a készítők, úgyhogy indokolt a 16-os karika – pardon, négyzet.

Egy ilyen alapos besorolási rendszer sokat segíthet, de természetesen nem szabad elfelejteni, hogy a legjobb szűrő mi magunk vagyunk, hiszen leginkább mi ismerjük a gyermekünket, mi tudjuk, mi az, ami az épülését szolgálja, és mi az, ami árthat neki.

Ugyanakkor Timár Borbála úgy véli, a szülők médianevelésének fontos része, hogy nem az aggodalmakra „játszunk”. Vagyis beszélünk a veszélyekről,  de mindig szót ejtünk arról, hogy biztonságosan, tudatosan milyen élvezetes is a médiahasználat. „Ha egy szülő csak tilt, azt éri el, hogy elveszti a gyermeke bizalmát, aki akkor sem kér majd segítséget, amikor komoly szüksége lesz rá, és a szülőnek nem lesz rálátása a gyerek médiatevékenységére. Akkor már joggal félhet.”
 

Mikor OK a weboldal?

Egy játék akkor kaphatja meg a PEGI OK címkét, ha nem tartalmaz semmit az alábbi elemek közül:

  • erőszak
  • szexuális tevékenység vagy utalás
  • meztelenség
  • durva beszéd
  • szerencsejáték
  • kábítószerek
  • alkohol vagy dohányáru
  • félelmet keltő jelenetek

Így vigyázzon a lelkére!

  • Ha kisgyereke van, legjobb, ha vele egyeztetve meghatározza, mennyit játszhat naponta vagy hetente. Az „ideális mennyiség” hasonló a tévénézéshez: nyilván nem jó az, ha minden más, aktívabb tevékenységet kiszorít.
  • Először közösen próbáljanak ki mindent, bizonyosodjon meg róla, hogy a gyermek valóban hasznos tartalomhoz jut!
  • Később is játsszanak együtt néha. Figyelje, hogyan reagál virtuális helyzetekre, beszéljék át ezeket!
  • Ha rendszerint egyedül vagy a barátjával játszik, időnként kérdezzen rá az élményeire.Legyen különösen óvatos az online játékokkal! Itt a kicsik elcsábulhatnak pénzért letölthető kiegészítők miatt, illetve kapcsolatba kerülhetnek idegenekkel.
  • Ha olyan játékot talál, amin semmilyen jelölés nincs, inkább ne használja, vagy nézzen utána a besorolásnak itt.

Ajánlott cikkek:

Címlapkép: istock / leolintang