Ha folyton azon aggódunk, hogy kamaszkorú gyermekünk terhesen és/vagy drogfüggőként érkezik egyszer haza, elfelejtjük élvezni a tinédzserkor szépségeit. Mert vannak. Nem túlélni kell ezt az időszakot, sokkal inkább segíteni felfedezni és kibontakozni egy forrásban lévő személyiséget. Az első bandázások, bulik, az első felnőtt döntések, az első próbálkozások az önmegvalósításra - csupa válaszút és kísérletezés, ami a megfelelő környezetben valójában a gyerek fejlődésének fontos és pozitív állomása is lehet.

kamaszkor szülőknek szülői kontroll William Damon pozitív fiatalkori fejlődés

 

A pozitív fiatalkori fejlődés szemlélete szembemegy azzal a korábbi felfogással, amely a serdülőkort viharos és feszültséggel teli korszaknak látja és láttatja, és amely elsősorban a fiatalok nehéz alkalmazkodását, problémás és kockázatos viselkedését hangsúlyozza. Ez a szemlélet főként a rettegésről szól, amiben lelki szemeink előtt nemrég még gyerek kamaszunk folyton valami veszélynek van kitéve.

A pozitív fiatalkori fejlődés elméletének megalkotója, William Damon fejlődéspszichológus azt állítja, minden gyereknek van tehetsége, erőssége és érdeklődése, ami a sikeres jövő lehetőségét biztosítja a számára. Nekünk csak annyi a dolgunk, hogy higgyünk benne és teremtsünk megfelelő környezetet számára, hogy erősségeit és társasági készségeit fejlessze. Azzal, hogy folyton csak a defektjeit próbáljuk “korrigálni”, életének kevésbé sikeres területeire hívjuk fel a figyelmét, amiből azt fogja megtanulni, hogy ő ezektől a “hibáktól” érdemes a figyelemre. Ezzel szemben, ha inkább lehetőségeket adunk a kezébe, megtapasztalhatja saját erejét, befolyását a világra.

Az elmélet nem állítja, hogy kihívások nélküli időszak ez, elismeri a nehézségeket, de a fejlődés szerinte nem a hiányok és a kockázatok legyőzését jelenti. Az erőteljes, folyamatosan felfedező fiatalra koncentrál inkább, és segít neki meglátni, hogyan is hat a környezetére és a világra. Az oltalmazott (gyermeki) helyett inkább partnerszerű (felnőtt) kapcsolatot szorgalmaz a gyerekkel (gyakorlati magyar példa).

Fontos persze a veszélyforrásokról is beszélni, de az élet célja több, mint a veszélyes helyzetek “elkerülése” (arról nem is beszélve, hogy a túlféltés, a túlzott kontroll eredménye egy kockázatkereső kamasz lehet.) A pozitív fejlődés jegyében nem rettegő, inkább cselekvő, és jó problémamegoldó személyek nevelése a cél, aminek meghatározó terepe a fiatal felnőttkor kezdeti szakasza. Az új szemlélet új szókinccsel is jár: meg kell tanulniuk (tanulnunk) hogyan beszéljenek erősségeikről, hogyan fogalmazzák meg problémáikat. Fel kell ismerniük erősségeiket, és hogy hogyan vehetnek részt aktívan a környezetükben, hogyan bontakozhatnak ki személyükben.

Ez a szemlélet különböző fejlődési kategóriákat állít fel, amikben a kompetens fiatal jól kezel társas konfliktusokat, mer döntéseket hozni, szem előtt tartja az iskolai tanulmányait és tudatosan áll a pályaválasztáshoz is. Fontos pillére az önbizalom, vagyis a pozitív öntudat, ami feltétele a kezdeményezésnek, aktivitásnak, a sikeres társas kapcsolatoknak. A kapcsolatok kialakításának készsége hangsúlyozza az empátiát, és vizsgálja az autoritással (szülők, tanárok) és a kortársakkal fenntartott viszonyt is. Végül a karakter fejlődése a morális törekvések felismerését jelenti, valamint a helyes viselkedési szabályok ismeretét, tiszteletét.

Ha ebben az öt kategóriában megalapozott egy fiatal, akkor jön képbe a legfontosabb fogalom: a hozzájárulás. Az a kamasz, aki hisz benne, hogy ő is aktív formálója a saját maga és a közössége életének, és aszerint cselekszik hogy visszaadhasson a közösségének, az William Damon szerint nagyobb önismerettel felvértezve vág neki a kihívásoknak.

XKK – X Kommunikációs Központ írása

Neked is kérdésed van gyermekeddel, diákoddal, társaddal kapcsolatosan? Keress minket bizalommal!

Kép forrása: Pixabay