tanévkezdés gólyatábor lerészegedés felnőtté válás szertartások ballagás

Fotó: istock / supersizer

A felnőtté válás azon kevés dolog egyike, amit minden gyerek már egészen kiskorától kezdve vár, és aminek bekövetkezéséről visszajelzésre számít a környezetétől. Ma egyre kevesebb olyan kapaszkodó van, ami megerősíthetné ebben az egészen pici kortól felnőtt mintákat másoló gyerekeket, a „nagybetűs életre” vágyó kamaszokat, ezért káros viselkedésminták felé fordulhatnak. Melyek azok a szertartások, amelyeken keresztül egy mai fiatal megélheti, hogy új életszakaszba lépett? És kinek kell ezekről gondoskodnia?

 

Gyerekkorunkban mind átesünk egy sor olyan kísérleten, amellyel a látszólag mindenható felnőttek és saját magunk számára is bizonyítani akarjuk: mi is teljes értékű, cselekvő tagjai vagyunk a társadalomnak. Felpróbáljuk Apu / Anyu háromszor akkora cipőjét, bizonygatjuk, hogy márpedig mi elérjük a gázpedált, megpróbálunk okosan hozzászólni a felnőttek társalgásához a vacsoraasztalnál. Egy darabig mindezek csak kedves, megmosolyogtató próbálkozásoknak tűnnek, azonban az, hogy felnőtt státuszunkat életünk egy adott pontján deklarálja és elfogadja a környezetünk, reális és a civilizáció kezdeteitől fogva jelen lévő igény.

Az alábbiakban áttekintjük, hogy milyen hagyományos szertartások szolgálják ki ezt az igényt különböző kultúrákban, illetve sorra vesszük azokat a jó és rossz gyakorlatokat, amelyek a jelenlegi fiatalok rendelkezésére állnak. Végezetül tanácsot adunk arra nézve, hogyan alakítsunk vagy jelöljünk ki olyan szertartásokat, amelyek izgalmasan, ugyanakkor kockázatmentesen vezethetik be a kamaszokat a felnőtt létbe.

Hagyományos szertartások – tartalom nélkül?

Habár a szekularizált, modern társadalmakban a részben népi, részben vallási eredetű szertartások jelentősége érezhetően csökkent. Egyes társadalmakban, illetve vallási közösségekben tovább élnek ezek a hagyományok, még ha megváltozott tartalommal is.

A koreaiak például 19 éves korukban még mindig ünnepi ruhát öltenek a felnőtté válás ceremóniájára, a tarka fejdíszekkel szelfiző lányok valószínűleg nem a hagyományos forgatókönyvet követik. Bár elképzelhető, hogy éppen ezzel járulnak hozzá ahhoz, hogy a hagyomány tovább éljen, és ne szakadjon el az ő mindennapjaiktól…

Hasonlóan élő szertartás a főleg Latin-Amerikában, illetve az amerikai spanyolajkú közösségekben ünnepelt ún. „quinceañera”, vagyis a lányok 15 éves szülinapját kísérő ünnepség. Ennek az ünnepnek a konkrét szertartásrendje országonként eltérő, de annyi közös bennük, hogy a lányok díszes ruhákkal, tánccal, és általában fiúkkal körülvéve lépik át a felnőtté válás küszöbét (a díszes ruháknak különösen Kubában van nagy hagyománya, ezekről például itt nézegethet fotókat).

tanévkezdés gólyatábor lerészegedés felnőtté válás szertartások ballagás

Fotó: wikimedia

Magyarországon egy gyermek életében a hagyományos szertartások részben az egyházakhoz kötődnek: a katolikus egyház esetében a bérmálás szentsége egy fontos mérföldkő, míg a zsidó vallási közösségekben a bár micvá, illetve a bát micvá tölt be a felnőtté válás során fontos funkciót. A nem vallásgyakorló fiataloknak azonban ezek a szertartások kimaradnak az életükből, helyüket pedig más formális vagy éppen informális beavatási szertartások veszik át.

Iskolai mérföldkövek…

Ha valaki nem hívő családban nő fel, akkor lényegében csak az oktatási intézmények kínálnak olyan szertartásokat, amelyek szimbolikusan jelzik a fiatalok számára a felnőttkor kezdetét, vagy hogy „nagyobb lett”. Ezek között élen járnak, ha iskolát kezd a gyerek, nagyobb osztályba lép, vagy éppen a ballagások. Mégis elgondolkodtató, hogy például a „Moszkva tér” című filmből milyen erősen szatirikusan került bemutatásra ezen ünnepek sablonossága. Ugyanakkor, ha a közös éneklés, a néha kiszámíthatóan közhelyes beszédek vagy az akár jótékonyságra is fordítható virágcsokrok sok diákot hidegen is hagynak, ezek mégis olyan fordulópontok a gyerekek számára, amelyről fontos, hogy megemlékezzünk.

Ennek meghittségét jó esetben az iskolai közösség saját magának is megteremti a bolondballagásokkal, szerenádokkal és az ezekhez kapcsolódó nem hivatalos bulikkal, de ilyenkor a családnak is fontos szerep jut a mérföldkő méltó megünneplésében.

Egy nagy családi ebéddel és néhány személyre szóló jótanáccsal érzékeltethetjük, hogy elismerjük a gyerekünk által elért eredményeket, és hogy a továbbiakban is számíthat a támogatásunkra. Ezzel sokkal többet teszünk, mintha csak a kezébe nyomnánk egy csokor virágot meg egy borítékot.

Felelsz vagy mersz?

Míg az előbbiekben többnyire kontrollált, intézményesített keretek között zajló szertartásokról esett szó, ahogy nőnek a gyerekek, egyre elkerülhetetlenebbé válik az, hogy saját maguk által kialakított bátorságpróbákon is demonstrálják felnőtté válásukat. Ezek szerepe különösen akkor értékelődik fel, ha az intézményesített alternatívák tartalmatlannak tűnnek.

Az ilyen szertartások egyik része szerhasználathoz, a másik része szexuális magatartásokhoz kapcsolódik. Az iskola utáni nagyivások, a szünetekben való dohányzás, a különböző drogok kipróbálása mind az előbbi kategóriába tartozik. Egy a magyar ifjúság szokásait feltérképező 2016-os kutatás szerint a 15-29 éves korosztályba eső fiatalok 11%-a legalább hetente egyszer fogyaszt alkoholt, 25%-uk napi rendszerességgel dohányzik, míg 37%-uknak van olyan „barátja, ismerőse”, aki fogyasztott már drogot.

Korábbi cikkünk: Ki marad nagyivó az egyetemi bulik, fesztiválok hatására?

Gólyatáborok – a szervezést szigorították

Habár a különböző kollégiumi, egyetemi, főiskolai beavatási szertartások sok más szempontból is kifejezetten kegyetlenek, megalázóak lehetnek, az elmúlt években különösen az egyetemi gólyatáborokban történt szexuális visszaélések foglalkoztatták a közvéleményt. A megalázó játékokat és a gólyatáborokban történt szexuális bűncselekményeket az Index 2014-ben többrészes cikksorozatban tárta fel (például itt és itt). A problémákat később egy ombudsmani jelentés is bemutatta, a gólyatáborok szervezésére vonatkozó feltételeket pedig szigorították – kérdés, hogy mennyiben ezek hatásának tudható be, de az Eduline tavaly már biztató változásokról számolt be.

tanévkezdés gólyatábor lerészegedés felnőtté válás szertartások ballagás

Szülőként tájékozódjunk a gólyatáborok szervezőiről, a tervezett programokról. Fotó: istock / monkeybusinessimages

Mindenesetre, habár az intézményes fékek beépítése üdvözlendő, a továbbiakban sem zárható ki, hogy az ehhez hasonló beavatási események kockázattal járnak, ezért ha a gyerekünk ilyen eseményre készül, akkor tájékozódjunk a szervezők kilétével és a tervezett programokkal kapcsolatban.

Biztonságos belépés

Habár a szabályok áthágásával járó izgalommal nehéz konkurálni, tartalmas és kihívásokkal teli szertartásokkal könnyen elérhető, hogy a fiatalok ne a deviáns magatartásformákban keressék az izgalmakat. A személyiségfejlesztésre, a kreativitásra és a csapatszellem erősítésére épülő gólyatáborok jó alternatívái lehetnek a kegyetlenkedős szeánszoknak, de olyan programokban is gondolkodhatunk, ahol teljes mértékben a fiatalok kezébe adjuk a felelősséget.

Az amerikai kultúrában népszerű, a középiskola befejezése után beiktatott, általában utazgatással töltött „gap year” ugyan elvesztegetett időnek tűnhet, a fiatal EU-polgárok számára kedvezményesen elérhető InterRail vonatjegy például jó alkalom lehet arra, hogy a középiskolát befejező, de még egyetem előtt álló fiatalok felfedezzék maguknak a kontinenst. Ez egyben egy az önállósodás és a felelősségvállalás irányába tett fontos gesztus is: a legtöbb fiatal éppen attól fogja felnőttnek érezni magát, hogy elengedik a kezét, mert tudják, hogy így is képes boldogulni – a Magyar Ifjúság kutatás ugyanis kimutatta, hogy a fiatalok 64%-a szerint az nevezhető felnőttnek, „aki önálló döntéseket hoz”.

A következő hetekben további cikkekkel jelentkezünk, ahol pozitív alternatívákat, közösségeket mutatunk be, amelyeket a szülők akár otthon, saját városukban is alkalmazhatnak.

Ajánlott cikkek:

Ki marad nagyivó?

Apa, én most játékból sört iszom

Szertartások, amelyek szebbé tehetik a reggeli ébredést

Közös étkezés - szertartások, amelyek közelebb hozhatják a családot

Mi legyen bünti helyett?

Élménypedagógia

Az X Kommunikációs Ügynökség írása