boldogság Dánia nevelés

Boldogságra vágyunk életünkben, keressük, igyekszünk különféle módon elérni. Néha sikerül, néha ámítjuk vele magunkat. Nemzetközi összehasonlító kutatások eredményei szerint a dán felnőttek és a holland gyerekek járnak legközelebb az igazsághoz. Vajon mi a titkuk? Miért ők a legboldogabb nemzet? Ambrózi Kata írása

 

 

A legfontosabb elvek dióhéjban

A dánoknak van néhány nevelési elvük, amit tartanak. Rengeteget játszanak a gyerekeikkel, de a szabad játéknak is óriási szerepet hagynak. Keresik a kapcsolatot gyerekeikkel és nagyon empatikusak. Hiteles szülőként a kérdésekre őszinte választ adnak, figyelembe véve a gyerekük életkorát. A nehezebb helyzeteken humor segítségével gördülnek tovább vagy átkeretezik a történteket. Ami azt jelenti, ha a gyerkőc azzal panaszkodik, hogy ma ügyetlenül fociztak és kikapott a csapat, akkor azt felelik, „van ez így, nem könnyű, legközelebb majd ügyesebbek lesztek!” Ultimátumot nem adnak, nem üvöltöznek, nem ütnek és nem illetik negatív jelzőkkel a gyerekeket. Ha kell, a cselekedeteiket jellemzik. Viszont határozott szülők, csak mindezt képesek higgadtan tenni. A családi összetartozás fontos érték számukra, sok időt töltenek együtt, kellemes dolgokat csinálnak, ki tudnak szállni a hétköznapi mókuskerékből.

 

A család megtartó ereje

A holland apák nagyon sok időt töltenek gyerekeikkel, iskolába viszik, este ők fektetik le, sőt, nem ritka, hogy egy héten négy napot dolgoznak és az ötödiket a gyerekeiknek szentelik. Az anyáknak sikerült egy jó munka-család egyensúlyt találniuk azzal, hogy részmunkaidőben dolgoznak. Így vissza is kerülnek a munka világába, de a családra is marad elég energiájuk és idejük. Gyerekeiket individuumokként kezelik, akik kifejezhetik saját véleményüket. Tiszteletben tartják személyiségüket és egyéniségüket, ettől függetlenebbekké és önállóbbakká válnak. A boldogság jelenti a sikert, nem az iskolai jegyek. Fontos számukra is, hogy együtt legyen a család, rendszeresen kezdik közös reggelivel a napot, a gyerekek pedig kaphatnak csoki-szórást a vajas kenyerükre (tényleg!). A lényeg az együttléten van persze, ami növeli az iskolai teljesítményüket, és csökkenti a viselkedési problémákat. A nagyszülők is szerves részét képezik a családi életnek, rendszeresen vigyáznak az unokákra, ami segíti feléjük a kötődés kialakulását, gazdagítja a gyerekek érzelmi világát. A szülőknek is könnyebbség; tudnak dolgozni vagy feltöltődni.

 

Megtartó közösségek

Érezhető szerintem, hogy nagyon szépek ezek az elvek és csábítóak is. Nagyon fontos viszont azt is megemlíteni, hogy a fentieket a szülők úgy tudják megvalósítani, hogy egy egész ország támogató társadalma veszi őket körül. Kultúrájukban a családon, ezen belül a gyerekeken, majd a közösségen van a hangsúly. A társadalom támogató erejére egy jó példa, hogy a dán anyákat szülés után összekötik egymással, így nincsenek magukra hagyva az első néhány hónapban babájukkal, segíthetik egymást a nehéz időszakokban. Nem hajszolják a gyerekeket sem az iskolában, sem különórákkal.

 

Játék vagy teljesítmény?

Az iskolának viszonylag hamar vége és az egész délutánt szabad játékkal töltik odakint együtt, nem házi feladattal. Holland mondás, hogy „nincs rossz idő, csak rossz öltözék.” És igen, a szabad játéknak a szabadban elképesztő jó hatása van a gyermek személyiségére, intelligenciájára, és úgy általában az egészséges fejlődésére. Nincs nagy versengés az egyetemi felvételiknél sem, arra tanítják a gyerekeket, hogy élvezzék a tanulást, találják meg azt a területet, amit szívesen tanulnak, amivel szívesen foglalkoznának a jövőben. Az együttműködésre, az empátiára fektetnek nagy hangsúlyt, nem az egyéni eredményeket hajszolják. Az anyákra sem jellemző, hogy túl akarnának tenni egymáson, nem az a fontos, hogy melyikük rendezi a legmenőbb szülinapi zsúrt. A gyerekek így egy nyugodtabb légkörben nyugodtabban nőnek fel. (Zárójelben megjegyzem, hogy van rengeteg kiemelkedő sportolója, akadémikusa Hollandiának és Dániának is. Nem a versenyzés elutasításáról van szó, hanem egy egészséges hozzáállásról.)

 

Te is változtatnál?

Hollandia és Dánia más ország, más kultúra. Irreális azt gondolnunk, hogy miután kiműveltük magunkat a nevelési módszereikből, akkor másnaptól a megvalósítás is menni fog. És nem csupán azért, mert másik társadalom vesz bennünket körül, hanem mert mindenki mást hoz magával a gyermekkorából. Sok szülői minta rögzült bennünk, amitől nehéz szabadulni, akkor is, ha szeretnénk. Viszont tény, hogy sok mindent nagyon jól gondolnak és valósítanak meg. Az is biztos, hogy a gyermek érzelmi egészsége a legerősebb meghatározója, a felnőttkori mentális jólétének.

 

Ha igazán változtatni szeretnénk családi szokásainkon, érdemes kis lépésekben elindulni.  Figyeljük meg,  min esne jól változtatni, mit hogyan tudunk megvalósítani saját életünknek kedvezően. Jelöljünk ki egyszerű, könnyebben betartható célokat. Ha pedig rossz beidegződéseinken nem tudunk változtatni, forduljunk pszichológushoz kérdéseinkkel. Vele fel lehet deríteni az okokat, és könnyebb lesz elengedni egy-egy nem kívánt szokást.

 

Ha érdekel bővebben a dán és holland titok, a lenti linkeken és könyvekben tovább olvashatsz:

https://www.theguardian.com/books/2016/aug/06/danish-way-of-parenting-review

http://www.naturalnews.com/2017-02-14-dutch-families-are-raising-the-worlds-happiest-kids-according-the-new-study.html

http://www.naturalnews.com/2016-12-22-study-secret-to-being-happy-includes-good-mental-health-and-a-good-relationship-status.html

http://www.findingdutchland.com/happiest-kids-in-the-world/

http://unsdsn.org/resources/publications/world-happiness-report-2013/

http://www.findingdutchland.com/happiest-kids-in-the-world/

http://www.nytimes.com/2007/06/06/arts/06iht-happy.1.6024209.html?pagewanted=all&_r=0

Jessica Joelle Alexander, Iben Dissing Sandahl (2017): Gyereknevelés dán módra - Hogyan nevelnek a világ legboldogabb emberei talpraesett és életrevaló gyerekeket? HVG Könyvek

Rina Mae Acosta, Michele Hutchinson (2017): The happiest kids in the world. Penguin Random House UK

Fotó: istock/RichVintage