el sistema zenetanulás felemelkedés Jose Antonio Abreu Máltai Szeretetszolgálat Symphonia Alapítvány Máltai Szimfónia

„Aki egyszer hangszert vesz a kezébe, soha nem fog fegyvert” – ez a mottója a Venezuelából El Sistema néven indult zenei mozgalomnak, amely azzal, hogy zenére tanítja a hátrányos helyzetű gyerekeket, fejleszt, és jövőt, közösségi élményt kínál nekik. Célja kifejezetten a prevenció: megvédeni a bűnözővé, illetve droghasználóvá válástól. Ahol támogató család áll a gyermekek mögött, ott a család összetartó erőit is erősíti a hangszeres zenetanulás. Ahol ez sincs, ott a felemelkedéshez nyit utat. Mihalicz Csilla írása.

 

A venezuelai El Sistema mozgalom és ifjúsági zenekari rendszer alapítója, a karmester, muzsikus, közgazdász Jose Antonio Abreu meggyőződéssel vallja, hogy a komolyzene tanulása magában hordozza a felemelkedés lehetőségét. Egy olyan országban, ahol a drogkereskedelem, a bandaháború és a nyomor uralta a favellák világát, az utcán kallódás helyett az El Sistema mozgalom próbatermekbe csalogatta a gyerekeket, és hozzásegítette őket a közösségi zenélés euforikus élményének átéléséhez. Az El Sistema-zeneórák olyan csoportos foglalkozások, ahol a hangsúly a minőségi hangformálásról az együttműködésre helyeződik át.

Noha az El Sistema mozgalom Európában nem kezdett tömegméretekben elterjedni, vannak követői Magyarországon is. Inkább szociális, mint zenei programként  az ország hat településén vannak El Sistema elvek alapján működő csoportok. De induljunk el a forrástól!

„A zene megmentette az életemet”

Dél-Amerikában az El Sistema 1975-ben 11 növendékkel kezdődött egy földalatti garázsban. 2007-ben Abreu-nak sikerült megnyernie az államfő, Hugo Chavez támogatását, és 2009-re több mint 400 zenei központ alakult meg Venezuelában, 300.000 fiatal muzsikusnak biztosítva a zenélés lehetőségét. Az alapító egy TED-videoelőadásában így fogalmazta meg mozgalma célját: „A zenekar és a kórus sokkal több, mint művészi szervezet. Ezek az iskolai és társadalmi élet példái, mert együtt énekelni és játszani azt jelenti, hogy a tökéletesség és kiválóság a közös célunk, követve a szigorú fegyelmet és bensőséges együttműködést, amelyet a hangok és hangszerek harmonikus egymásrautaltsága megkíván. Így épül fel a gyerekek között a szolidaritás és a testvériség, fejlődik az önbecsülésük, ebből táplálkozik az erkölcsi és esztétikai érzékük – mindez a zenével összekapcsolódva.” Abreu El Sistemája emelte ki a caracasi parókiáról Edicson Ruizt, aki a berlini filharmonikusok nagybőgős szólamvezetője lett. Gustavo Dudamel a Los Angeles-i Filharmonikusok zenei igazgatója is az El Sistema mozgalomban nevelkedett. „A zene megmentette az életemet – nyilatkozta -, és rajtam kívül sok ezer veszélyeztetett gyermek életét Venezuelában.”

Az El Sistema lényege Abreu szerint a rugalmasság: alkalmazkodik minden közösséghez és régióhoz, és mély kulturális változásokat indukál. „A zene lesz a forrása az emberi viszonyok fejlesztésének: ez indukálja a mások iránti felelősséget, nagylelkűséget. Mivel az egyén hozzájárulása szükséges a közös célok eléréséhez, önbecsülés kezd kialakulni benne. A zenét tanuló gyermek olyan készségeket tanul meg, amelyek az iskolában is segíteni fogják. Az eredményeinek köszönhetően a családjában is megbecsülést vált ki, példaképévé válik szüleinek, ami további szárnyalásra készteti.” Abreu Teréz anya gondolatát idézi, aki szerint a szegénységben nem az a legszörnyűbb, hogy nincs mit enni és nincsen semmid, hanem az érzés, hogy nem vagy senki. Az önazonosság hiánya.

Szociális mentőprogram Magyarországon

A mozgalommal és módszerrel kapcsolatosan számos kritika megfogalmazódott, ezzel együtt világszerte terjed, mint „szociális mentőprogram”. 2014-től Magyarországon is elindult az El Sistema elven működő zeneoktatás a Máltai Szeretetszolgálat és a Symphonia Alapítvány közös projektjeként. A Máltai Szeretetszolgálat fenntartásában működő szociális prevenciós program kezdetben 15, jelenleg 6 településen (Budapest, Kaposvár, Monor, Szendrőlád, Tarnabod, Gyulaj) gyűjti össze a gyerekeket, és a venezuelai gyakorlathoz hasonlóan csoportos hangszeres órákat szervez. Elsődleges célja nem a professzionális zenészképzés, a különleges tehetségeket a tanárok zeneiskolákba irányítják. Helyszínenként körülbelül 40 gyerekkel tudnak foglalkozni, délután 12-16 óra között biztosítva nekik a hangszeres gyakorlás lehetőségét. Az elsősorban vonós és fúvós hangszerekből álló hangszerparkot európai uniós pályázati pénzből vásárolták 2014 szeptemberében, tájékoztatta lapunkat Nagy Kálmán a Máltai Szimfónia felelőse. Az első időkben szolfézsóra nincs, kottaolvasást, elméletet „trükkösen” tanítanak, eleinte színkottát használnak, a közszeretetnek örvendő ismert dallamokat utánzással tanulják meg a gyerekek. „Kezdetben az adott környezet zenei igényre reagálunk. Ismert népdalokat, és közismert slágereket gyakorolnak a gyerekek. Nem erőltetünk olyat, ami riasztó lehet. Ez a szemlélet szoros kötődést eredményez. ” – válaszolja Nagy Kálmán a repertoárt firtató kérdésünkre. Az általános iskolák 3-4. osztálya a fő célcsoport, de persze vannak fiatalabb és idősebb gyermekek is: hátrányos helyzetűek valamennyien. A „becsalogató” - egy kis hangszerbemutató - után általában hatalmas a túljelentkezés, és a bekerülők boldogsága. Az alapvetően szociális programban – melynek intézményi hátterét a Máltai Szeretetszolgálat adja - a zenetanárok mellett szociális szakemberek is dolgoznak.

Az egész éves munka jutalma és betetőzése 2015 szeptemberében az a koncert volt, ahol a Nemzeti Minimum Program szervezte jótékonysági hangversenyen először mutathatták be tudásukat a Szimfónia Program zenészei Budapesten a Papp László Sportarénában.