hogyan mondjam el tévézés határok

Lili rengeteg cikket elolvasott már azzal kapcsolatban, hogy mennyire rosszat tesz a gyereknek, ha sokat néz tévét. Ezeket a megállapításokat mindig mély egyetértéssel nyugtázta. Maga is úgy gondolta, hogy rengeteg kárt okozhat a nem megfelelő tartalom megtekintése, egyetértett azzal, hogy a gyereknek belső képekkel kell dolgoznia a készen kapottak helyett és hitt abban is, hogy létezik elektroszmog. Az elmélettel tehát nagyon is tisztában volt. A gyakorlat azonban mindig sokkal nehezebbnek bizonyult.

 

És Jónás, Lili hatéves kisfia pontosan tudta ezt. Tisztában volt vele, hogy anyukája mennyire nem szereti „az üres bámulást”, ám mindez nem akadályozta meg abban, hogy nagy élvezettel vesse bele magát a gyerekcsatornák mesefolyamába.

Különösen ilyen alkalmakkor, mint a mai. Lili ugyanis hozott haza dolgoznivalót a munkahelyéről. Értelmes megoldásnak tűnt tehát Jónás számára, ha bekapcsolják a tévét, így majd békén tudja hagyni anyukáját. Fél órában állapodtak meg. Lili gyorsan haladt a munkával, a másik szobából fejhangon visító mesehősök dacára. Nemsokára felnézett az órára és látta, letelt a fél óra. Kicsit csalódott volt, mert érezte, legalább tíz perc kéne még neki, hogy be tudja fejezni a munkát.

Mikor szólt Jónásnak, hogy kapcsolja ki a tévét, a kisfiú könyörgőre fogta.

– Csak még egy mesét, mami!

Kérdés: Mit tegyen Lili?

a) Ragaszkodjon hozzá, hogy a kisfiú kapcsolja ki a tévét a megállapodásuk értelmében. Esetleg helyezzen kilátásba egy közös játékot azutánra, hogy befejezte a munkáját.

b) Ne csináljon gondot plusz egy meséből. Ennyi nem fog ártani a gyereknek, ráadásul neki is épp ennyi időre van még szüksége.

c) Hagyja félbe, amit épp csinál és próbálja meg a gyereket egy közös játékkal elterelni a tv nézéstől.

Kattints a helyes válaszért!

Ajánlott videó: