Szerencsejáték-függőség – lehet ugyanolyan súlyos, mint az alkohol vagy drogprobléma!

Amikor függőségekről beszélünk, legtöbbünknek az alkohol, a drog, esetleg a cigaretta jut eszébe. A játékra nem sokan gondolnánk, hiszen a legtöbb ember számára ez maximum szabadidős tevékenység, pedig lehet belőle probléma.

függőség játékfüggőség addikció

0 Tovább

Kiküldték a gyereket óráról? Szülői kommunikációs kihívások kvíz – helyes válasz

hogyan mondjam el szülő-gyerek kommunikáció

Koránt sincs egyszerű helyzetben Lívia. Hogyan kezdjen bele a beszélgetésbe? Melyik kérdés merre viheti a párbeszédet? Mi a C választ érezzük leginkább célravezetőnek. Lássuk miért!?

 

VISSZA A KÉRDÉSRE!

a) – Oké, Jakab, ki vele! Megint kiküldtek az óráról?

– Igen. De nem tehetek róla!

Azzal, hogy Lívia azt megelőzően belevág a dolgok közepébe, hogy a beszélgetés bizalmi légköre megteremtődött volna, inkább támadást közvetít Jakab felé, mint érdeklődést.

– Értem. Akkor mégis ki tehet róla, ha nem te?

A szülő itt rögtön rárakja a felelősséget a gyerekre, pedig még nem is tudja, mi történt valójában.

– Zsuzsa néni.

– Szerinted ő tehet arról, hogy kezelhetetlen vagy?

A minősítés, címkézés rendkívül fájdalmas tud lenni egy gyerek számára. Ráadásul szinte önbeteljesítő jóslatként hat.

– Nem vagyok kezelhetetlen! Ő a totál hülye!

– Hogy beszélsz a tanító nénidről, kisfiam? Egyáltalán honnan veszed ezeket a szavakat? Kitől tanulod őket?

Lívia nem veszi észre, hogy a durva szavak Jakab részéről a korábbi minősítésre jöttek válaszul. Ráadásul mondataival azt közvetíti, hogy Jakab „segítség” nélkül nem is lenne az képes érzelmeit kifejezni.

– Senkitől.

– Magadtól vagy ilyen okos? Gratulálok.

Amikor egy felnőtt a gyerek kárára, az legalább olyan fájdalmas, mint a nyílt sértés.

– Köszi.

– Egyszerűen fogalmam sincs, hogy mitől lettél ilyen szemtelen! De ennek ideje véget vetni. Ha még egyszer kiküldenek az óráról, büntetést kapsz. Nincs tévézés egy hétig!

Lívia kétségbeesésében úgy dönt, büntetéssel fenyegeti meg Jakabot. Ezzel viszont nem tesz mást, mint megbünteti a gyereket amiatt, amiért az iskolában megbüntették. Ez a fajta büntetési spirál azonban nem kedvez annak, hogy a gyereket érdekeltté tegye a változásban.

– Kit érdekel!

b) – Nagyon csalódottnak tűnsz. Baj van, igaz?

– Nincs.

Lívia olyan szavakat használ a beszélgetés elindításához, amelyek csupa negatív szuggesztiót közvetítenek. A gyerekben ez inkább félelmet kelt, mint bizalmat.

– Pedig nem nehéz rájönni. Mondd el, mi történt!

A „nem nehéz rájönni” kitétel egyfajta felsőbbrendű rálátást közvetít. A szülők gyakran élnek efféle kommunikációs technikákkal, ahelyett, hogy alkalmat teremtenének arra, hogy a gyerek bizalommal megnyílhasson előttük.

– Semmi.

– Jakab, tudod, hogy látom rajtad, amikor nem mondasz igazat.

Lívia burkoltan hazugsággal vádolja Jakabot, pedig az még semmit sem mondott. Ez a gyerekből érthető indulatokat válthat ki.

– Hagyjál már békén!

– Most mit kiabálsz? Már kérdezni sem lehet tőled semmit?

– Nem akarok beszélgetni.

– Régebben mindent elmondtál nekem. Olyan jól megvoltunk. De újabban olyan más vagy, mintha kicseréltek volna.

Az efféle mondatokkal Lívia azt az érzést ülteti el Jakabban, hogy ha a dolgok továbbra is így mennek, elveszítheti anyja szeretetét.

– Nem vagyok más.

– Akkor miért nem mondod el, hogy mi a baj?

A szülő itt ragaszkodik ahhoz (a saját belső félelméhez), hogy „baj van”, és ennek megerősítését minden eszközzel ki akarja csikarni a gyerekből.

– Hagyjál békén, nincs semmi baj!

c) – Süssek palacsintát?

– Igen!

Lívia úgy dönt, hogy nem rohanja le rögtön a gyereket az iskolai ügyekkel. Ehelyett megpróbál pozitív üzenettel nyitni.

– Van kedved kikeverni a tésztát?

– Igen.

A közös tevékenység bizalmi légkört eredményez, amiben a kommunikáció is könnyebb.

– Reszeljünk bele almát, mint a múltkor?

– Igen.

– Mesélsz közben egy kicsit a suliról?

– Hát, jó...

Fenti párbeszéd példa a „yes-set”-re, vagyis az „igen-beállítódás” kiváltására. Ez a pozitív szuggesztiós technika az egymás után leadott „igen”-válaszok során ráhangolja a beszélőt az együttműködésre.

– Mit meséljek?

– Meséld el, mi volt a legjobb ma!

A pozitívumokra való fókuszálás megalapozza az értékek mentén való kommunikációt.

– Például: sikerült öt focis kártyát elcserélnem!

– Szuper vagy! És jó üzletet kötöttél?

A gyerekben pozitív érzéseket kelt, ha érzékeltetjük vele, hogy azt, ami fontos neki, mi is komolyan vesszük.

– Nagyon. És maradt még egy csomó cserekártyám.

– Akkor ez egy jó nap volt, igaz?

– Hát... nem annyira. Zsuzsa néni megint rám szállt! Egész nap csak velem volt elfoglalva.

– Mit gondolsz, miért?

– Hát... gondolom, mert beszélgettem meg nevettem, meg ilyenek.

– Lehet, hogy zavarta őt?

Néha könnyebb eljuttatni egy üzenetet a másikhoz, ha nem megállapításként hangzik el, hanem kérdésként.

– Biztos! De engem is zavar egy csomó minden! Csak én nem küldhetem ki őt, úgy, mint ő engem.

– Jól értem, hogy megint ki kellett menned az óráról?

– Igen.

– És mit éreztél, amikor kiküldött?

Lívia itt fontosnak érzi, hogy megtudja, hogyan élte meg kisfia az újból bekövetkezett kudarcot. Ezzel azt közvetíti, hogy akkor is a gyerek a legfontosabb a számára, ha problémásan viselkedett.

– Rossz volt.

– Mit gondolsz, mit lehetne tenni, hogy ez ne forduljon elő többet?

Lívia itt úgy dönt, hogy felajánlja a gyereknek az együttműködést. Ha közösen jutnak valamiféle megoldásra, Jakab is inkább a magáénak fogja érezni és talán jobban sikerül tartania magát hozzá.

– Ha nem beszélgetnék az órán, biztos nem küldene ki. De nekem ez nagyon nehéz.

– És ha mégis sikerülne?

– Úgysem fog.

– Csak azért mondom, mert ha összejönne, megünnepelhetnénk.

– Hogyan?

– Este Jakab-ünnepet tartunk. Társas, gyerekpezsgő, habzsidőzsi...

– Mindennap?

– Mindennap, amikor sikerül.

– És amikor nem?

– Hát... akkor nem ünneplünk.

– Kipróbáljuk holnap?

– Naná!

Lívia nem negatív szankciókat helyezett kilátásba arra az esetre, ha legközelebb ismét kiküldik Jakabot az óráról. Ehelyett azt a megoldást választotta, hogy az értékek mentén közelíti meg a helyzetet. Ha Jakabnak sikerül elkerülnie a konfliktust az iskolában, otthon „ünneplésre” számíthat. A helyzet pozitív átkeretezése a gyerekre motiválólag hathat.

1.kvíz: Nézhetek még egy mesét?

2. kvíz: Bomba robbant Tamaráék szobájában

Szerző: Jeli Viki

Címlapfotó: istock / cipella

0 Tovább

Mi volt ma az iskolában? Szülői kommunikációs kihívások kvíz – helyes válasz

hogyan mondjam el szülő-gyerek kommunikáció

0 Tovább

Bomba robbant Tamaráék szobájában - helyes válasz

hogyan mondjam el rendetlenség gyerekszoba feladvány kvíz

Marci katasztrófahelyzetre hasonlító szobája közepén nyomkodta a telefonját anélkül hogy rendet tett volna szobájában. Tamara, az anyukája tudta, hogy most valamit változatatnia kell korábbi gyakorlatán. Lássuk, mit próbáljon ki először!

0 Tovább

Hogyan mondjam el neked

blogavatar

Meg szeretnénk teremteni a függőségről való beszéd nyelvét és kultúráját, szülő-gyerek, tanár-diák, felnőtt-fiatal viszonylatban. Ha egy generációnyi szülő ezt elsajátítja, akkor a következő ezt már sajátjaként tudja továbbadni.

Feedek