Gary Chapman szeretetnyelvek 5 szeretetnyelv minőségi idő testi érintés szívességek ajándékozás elismerő szavakA szeretetét mindenki más eszközökkel tudja legkönnyebben kifejezni. Viszont fontos, hogy a hozzánk legközelebb állókkal ugyanazt a „szeretetnyelvet” beszéljük, vagy legalábbis nyitottak legyünk egymás kifejezésmódjára, különben könnyen elbeszélhetünk egymás mellett. Mindezt szülőként is érdemes észben tartanunk. Törőcsik Judit (X Kommunikációs Ügynökség) írása.

 

Bármilyen apró figyelmességtől elolvadsz? Vagy inkább lemondanál a virágcsokrokról, ha cserébe több tartalmas programot csinálhatnál a pároddal? Fájlalod, hogy egész héten még csak hátba sem veregetett senki? Zavar, hogy senki nem dicsérte meg az új cipődet? Jól esett volna, ha valaki elmosogat helyetted a fárasztó munka után? Az, hogy ezek közül melyik a legfontosabb számodra, sokat elárul a személyiségedről, és arról, hogy milyen típusú emberekkel fogsz tudni harmonikus és örömteli kapcsolatban élni. Nincs ez másképp a gyerekekkel sem, ezért hasznos lehet, ha szülőként is odafigyelünk arra, hogy a gyerekünkkel a számára legmegfelelőbb “szeretetnyelven” beszéljünk.

Az „öt szeretetnyelv” elméletének alapjait Gary Chapman amerikai író, lelkipásztor fektette le 1992-ben, majd több könyvben további részletekkel egészítette ki. Habár az elmélet nem tudományos alapokon nyugszik, a pszichológiai szakirodalom is gyakran hivatkozik rá. Elméletét leggyakrabban a házassági problémák kezelésekor alkalmazzák, azonban más érzelmi kapcsolatokra, így a szülő-gyerek viszonyra nézve is fontos tanulságokat lehet leszűrni belőle.

Gary Chapman szerint a szeretetét mindenki más módon nyilvánítja ki a másik felé, amit alapvetően öt nagy csoportba lehet sorolni, ezek alkotják az úgynevezett „szeretetnyelveket”. Az adott szeretetnyelvet beszélő embernek legkönnyebben akkor tudjuk átadni érzéseinket, ha az ő „nyelvén” beszélünk hozzá. Habár a legtöbb ember valamilyen fogékonyságot a többi nyelv irányába is mutat, igazán elégedett csak akkor lesz, ha a saját nyelvén szólítjuk meg.

Habár a szeretet átadása kapcsán legtöbben a párkapcsolatokra gondolunk, a megfelelő nyelv megtalálása legalább ugyanennyire fontos a szülő - gyerek viszonyban is (ennek a szerző külön könyvet is szentelt). Ahhoz, hogy a gyerekünknek át tudjuk adni az érzéseinket, ismernünk kell, hogy milyen jelzésekre reagál a legintenzívebben. Ugyanakkor ezt egy kisgyerek esetében nem feltétlenül egyszerű kideríteni: 5 és 8 éves kor között még nem feltétlenül tudja szóban kifejezni, hogy számára mit jelent a szeretet, ezért érdemes erre mások példáján, például egy rajzfilmben látott kisgyerek és a szülei kapcsolatán keresztül rávezetni. 9 és 12 éves kor között viszont már játékos formában fel lehet tenni ezeket a kérdéseket, például ennek a kvíznek a kitöltésével. Persze az eredményt a szülőknek is meg kell tippelniük, a “jó” választ pedig érdemes jutalmazni egy közös játékkal, meseolvasással vagy filmnézéssel. Ha alaposan figyeljük a gyerekünk rezdüléseit, előbb-utóbb felfedezhetjük, hogy melyik “szeretetnyelvre” reagál legjobban az alábbi öt közül. Persze ebben sem kell túlzásba esni, ahogy Chapman írja, “adjunk nagy dózisokat az elsődleges szeretetnyelvből, és csepegtessünk a másik négyből is”.

 

1. Elismerő szavak

Egyeseknél a szeretet elsődleges nyelve a szó hétköznapi értelmében vett nyelv: ők akkor érzik igazán megbecsülve magukat, ha az irántuk való elismerését valaki szavakkal is kifejezi. Gyerekek esetében ez leginkább egyes feladatok, eredmények elismerésében testesülhet meg: dicsérhetjük őket, ha gólt rúgtak a fociban, ha ötöst kaptak a matek házijukra vagy ha ügyesen rendbe rakták a játékaikat. Ezek a megerősítések fontos szerepet játszhatnak abban, hogy a későbbi életükben kezdeményezőek és magabiztosak legyenek.

2. Minőségi idő

Amennyiben a gyerekünk a közös programoknak örül a legjobban, csak akkor lesz igazán boldog, ha azt érzi, hogy a szülei minőségi időt töltenek vele. Ebben a legfontosabb, hogy a közös program alatt kizárólag a gyerekünkre figyeljünk, ne telefonozzunk, ne válaszoljunk meg „csak még egy emailt”, ne kapcsoljunk át a híradóra esti mese közben. Több gyerek esetén az is fontos, hogy mindegyik gyerek azt érezze, hogy megkapja a neki járó figyelmet, akár külön programok formájában is. A program mibenléte másodlagos: egy közös játék vagy egy jóízű beszélgetés során éppúgy meg lehet élni egymás szeretetét, mint egy hétvégi kirándulás, egy esti mozi vagy akár egy közös családi nyaralás alatt. A kulcs a kizárólagos figyelem.

3. Ajándékozás

Az ajándékok könnyen válhatnak az elanyagiasodás, az elkényeztetés, illetve a “vasárnapi apuka”-effektus szimbólumává, azonban ha valóban gonddal választjuk ki őket, az egy ajándékokra fogékony gyereknek nagy örömet okozhat. Itt elsősorban nem az ajándék értéke, hanem az annak kiválasztásába fektetett energia, a másik örömén való gondolkodás az, ami az ajándékozást egy a szeretet kifejezésére alkalmas gesztussá teszi. Ez jó esetben azt az érzést váltja ki a gyerekben, hogy a szülei még a legapróbb kívánságaira is odafigyelnek. Éppen ezért érdemes az olyan részletekre odafigyelni, minthogy a gyereknek éppen melyik a kedvenc dinoszaurusza, kosárlabda-játékosa vagy mesefigurája, és a szenvedélyéhez passzoló ajándékokkal meglepni, különben az ajándékozás rutinszerűvé és kiüresedetté válhat.

4. Szívességek

Aki a szívességek nyelvén beszél, azt sem a szavak, sem az ajándékok nem fogják meghatni – nekik tettekre van szükségük. A kulcsmomentum itt az, hogy a szülő figyeljen oda arra, hogy milyen módon tud segítséget nyújtani, terhet levenni a gyereke válláról, anélkül, hogy ezt külön kérnie kellene. Egy szívességekre fogékony gyereknek sokat jelenthet, ha segítünk neki a házi feladatban, feltelepítjük a kedvenc számítógépes játékát, vagy megvarrjuk a szakadt baseball-kesztyűjét. A lényeg, hogy azt érezze, hogy számíthat ránk, és hogy azon munkálkodunk, hogy neki valóban jobb legyen az élete, nem csak a felszínen.

5. Testi érintés

A fizikai érintés minden érzelmi kapcsolatnak elengedhetetlen része, egy kisgyerek sokszor az ilyen gesztusokon keresztül érzi leginkább, hogy a szülei szeretik őt. Az érzelmi stabilitás megélésében fontosak lehetnek a szülői ölelések, a babusgatás, a pacsik, a szülő ölében ülve végighallgatott mesék, a lázas arc cirógatása. Ezek a gesztusok csökkentik az elszigeteltség érzését, arról biztosítanak minket, hogy a környezetünk elfogad minket és/vagy gondoskodik rólunk. Utóbbi különösen fontos a gyerekkorban, és hozzájárul ahhoz, hogy később lelkileg egészséges felnőttek legyünk.

 A fentieket összegezve fontos, hogy tisztában legyünk a saját szeretetnyelvünkkel, illetve, hogy energiát fektessünk abba, hogy megismerjük és adott esetben megtanuljuk a gyermekünk szeretetnyelvét is. Így sokkal boldogabb gyerekkorral, egészségesebb felnőttkorral, és hosszú távon is harmonikus szülő-gyerek viszonnyal ajándékozhatjuk meg.

Fotó: istock/Geber86